Emlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján

Június 4-e közel 100 éve a magyar nemzet gyásznapja. Közismert a tény, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum hazánkat sújtotta a legjobban. Az országcsonkításnak, a nemzettestek elcsatolásának máig ható következményei vannak. 2010 óta június 4-e már Nemzeti Összetartozás Napja; a megemlékezések e kettőség jegyében zajlanak szerte a Kárpát-medencében, s mindenhol, ahol magyarok élnek.

Idén is emlékeztünk és emlékeztettünk június 4-én a trianoni békediktátum 97. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján arra a napra, amelyen a győztes nagyhatalmak szinte kivégezték a Magyar Királyságot 1920 nyarán.

Hazánk vesztesége szinte felfoghatatlan volt. A győzők célja, kimondva-kimondatlanul a magyarság, e rebellis nemzet beolvasztása, ellehetetlenítése volt. Az elhibázott döntéssorozat már akkor, ott, sokak számára nyilvánvalóvá tette egy újabb háború kirobbanását.

A Himnusz közös eléneklése után Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című verséből hallhattunk részleteket Szatmári Tony megzenésítésében és előadásában.

Ezt követően Kovács Zsolt önkormányzati képviselő idézte fel a 97 évvel ezelőtti eseményeket. Szólt arról a veszteségről, amely hazánk helyzetét alapjaiban változtatta meg Európában, arról a megalázó béke feltételrendszerről, amellyel sajátos módon szinte csak Magyarországot sújtották a győztes nagyhatalmak. De a magyarság mindezek ellenére megmaradt, ha megfogyva is, ha visszaszorítva is, de a mai napig él nemzet e hazán.

Az ünnepi emlékezés után a kegyelet virágainak, koszorúinak elhelyezése következett a Trianoni emlékműnél.

A városi közös főhajtás után a művelődési központ színháztermében a Boreko Színház Üzenet haza címmel színvonalas irodalmi összeállítással emlékezett Trianonra, magyarságra, hazaszeretetre, megmaradásra, összetartozásra.

HNU

 


www.honlapbolt.net
2010