Helyi közélet

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk

 

ÉRTESÍTÉS

 

Elkezdődött a Hajdúnánás-Balmazújváros közötti útszakasz felújítása

A 3323. jelű, Balmazújvárost Hajdúnánással összekötő utat korszerűsítik, a 21- és a 27-es kilométerszelvények között első ütemben több mint 6 kilométer hosszan. A munkálatok március 27-én kezdődtek és várhatóan 90 nap múlva, június végén fejeződnek be, az autósok nagy örömére. A beruházás költsége mintegy 368 millió forint.

„A felújítás a pálya szerkezetnek a két réteg aszfalttal történő borításával, belterületen nemes padka készítéssel, külterületen szabvány szerinti és a közbeszerzési kiírásban meghatározott útpadka szerkezet képzésével fog történni.” - tájékoztatta a lakosságot a Hajdúnánás Városi Önkormányzat városfejlesztési és üzemeltetési iroda vezetője.

Kissné Barta Piroska kiemelte, hogy március 26-án kihelyezésre kerültek az építés alatti forgalomkorlátozó táblák – belterületen a 30-as sebességkorlátozó, előzni tilos és az úton folyó munkavégzésre felhívó táblákkal jelzik a munkavégzési területeket. A külterületi szakaszon továbbra is 40-60 km/h sebességkorlátozás mellett szakaszos, félpályás munkavégzésre kell számítani. A veszélyesebb, nem belátható útszakaszokon jelzőlámpás forgalomirányítás lesz.

Terület-és Településfejlesztési Operatív Program, illetve a hazai forrásból megvalósuló mintegy 500 projektelemet tartalmazó beruházási csomag első körében március második felében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. összesen mintegy 140 szakaszon adott munkaterületet a kivitelezőknek. A két programnak köszönhetően idén csaknem 1200 kilométernyi út felújítása kezdődhet el, ami közel kétszeresen meghaladja a 2016-2017-ben elvégzett 667 kilométernyi útfelújítást.

A felújítási munkák idején általában félpályás korlátozásra, így a forgalmasabb szakaszokon torlódásokra is számíthatnak a közlekedők, ezért fokozott figyelemmel legyenek.

 

Tornatermet avattunk

Új, minden sportigényt kielégítő tornateremmel gazdagodott a Kőrősi Csoma Sándor Református Gimnázium Hajdúnánáson. A létesítményt március 23-án avatták fel ünnepélyes keretek között.

A 450 m2-es tornaterem orvosi szobával, gyógytorna szobával és az ezekhez kapcsolódó öltözőkkel, zuhanyzókkal, mosdókkal és kazánházzal is felszerelt, a diákok és a tanárok örömére egyaránt.

Az átadó rendezvényt Gacsály Gábor, vezető lelkipásztor nyitotta meg, majd Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, Dr. Tiba István, országgyűlési képviselő, valamint Dér Balázsné Dobi Inci, a gimnázium igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

„Meghatározó mérföldkő ez a közösség életében, hiszen a helyi gimnázium eddig nem rendelkezett saját tornateremmel. Hála és köszönet illeti az egyházközösséget, hogy elindították ezt a projektet, valamint a kivitelezőket, hogy időben megvalósulhatott a tornaterem. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal és imádságukkal segítették a tornaterem elkészültét – hangzott el az igazgató asszony beszédében.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének igehirdetését Szabadi Árpád, esperes záró áldása követett. Az eseményen az iskola diákjai is felléptek.

 

Március 23. A lengyel–magyar barátság napja

A két nemzet történelme bő egy évezrede egybeforrt. Ezt ünnepeljük március 23-án, a lengyel-magyar barátság napján. 12 éve ugyanis mind a lengyel szejm, mind pedig a magyar országgyűlés úgy határozott, hogy a közös múltra, a jelenre, a két nép barátságára és az együttműködésre való tekintettel szükség van egy ünnepnapra, mikor visszaemlékezünk, hogy honnan is jöttünk.

Szintén ezen a napon a több éves közös testvérvárosi együttműködést és a két város barátságát ünnepeljük a lengyelországi Ustronnal.

A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze, sőt, Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot. Lajos kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban szintén lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, de az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője is lengyel származású volt – Bem József személyében. 1920-ban csak Magyarország segítette fegyverekkel a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. A második világháború idején pedig, amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. Nem véletlen, hogy október 23-án, Budapesten a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték a segélyszállítmányokat Magyarországra.

 


4. oldal / 113


www.honlapbolt.net
2010