Helyi közélet

Március 23. A lengyel–magyar barátság napja

A két nemzet történelme bő egy évezrede egybeforrt. Ezt ünnepeljük március 23-án, a lengyel-magyar barátság napján. 12 éve ugyanis mind a lengyel szejm, mind pedig a magyar országgyűlés úgy határozott, hogy a közös múltra, a jelenre, a két nép barátságára és az együttműködésre való tekintettel szükség van egy ünnepnapra, mikor visszaemlékezünk, hogy honnan is jöttünk.

Szintén ezen a napon a több éves közös testvérvárosi együttműködést és a két város barátságát ünnepeljük a lengyelországi Ustronnal.

A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze, sőt, Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot. Lajos kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban szintén lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, de az 1848-1849-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő katonai vezetője is lengyel származású volt – Bem József személyében. 1920-ban csak Magyarország segítette fegyverekkel a lengyeleket a támadó szovjet Vörös Hadsereggel szemben. A második világháború idején pedig, amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. Nem véletlen, hogy október 23-án, Budapesten a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték a segélyszállítmányokat Magyarországra.

 

Beköltöztek a fiatalok a fecskelakásokba

Birtokba vehették a hajdúnánási fiatalok az első 16 lakást a fecskeházban. Erre szerda este került sor ünnepélyes keretek között.

A városháza dísztermében Szólláth Tibor polgármester köszöntötte a fiatalokat, aki elmondta, hogy Hajdúnánás közösségének jövője a családokban van. Közös feladatunk, hogy városunk és közösségünk tudjon fejlődni, ehhez pedig erős családi kötelékekre van szükség, amely fiataljaink nélkül lehetetlen – emelte ki.

A kulcsok átadását követően a párok új otthonukat vehették birtokba.

A fecskeház program kialakításánál az elsődleges cél, hogy az önálló életet most kezdőkön segítsenek. Ők ezekben a társasházakban bérelhetnek lakást, majd egy előtakarékossági szerződést vállalva tovább léphetnek egy saját, vagy nagyobb otthonba.

A tervek szerint nyár végén újabb 16 ifjú pár juthat hasonló módon lakáshoz.

 

Telekhez és lakáshoz segítik a fiatalokat

Fecskeházak, kedvezményes telkek, első lakáshoz jutók támogatása. Többek között ilyen lehetőségekkel csábítja a helyi fiatalokat az önkormányzat, hogy a városban találják meg jövőjüket.

A város a múlt évben fogadta el a lakáskoncepciót, melynek kiemelt célja valósult meg azzal, hogy ismét igényelhetővé válik kérelem alapján 2018 júliusától az első lakáshoz jutók vissza nem térítendő, 500.000,- Ft összegű támogatása.


„A helyi fiatalok fecskeházakban kezdhetik el közös jövőjüket.”

Hajdúnánás mindig is kereste annak lehetőségét, hogyan tudja segíteni a helyi fiatal családok lakhatását, letelepedését – mondta a település polgármestere. Szólláth Tibor kiemelte: néhány napon belül 16 fiatal pár költözhet be a mai kor elvárásainak megfelelő Fecskeházba, amelyet terveink szerint ősszel újabb 16 pár követhet.

A fecskeház program kialakításánál az elsődleges cél, hogy az önálló életet most kezdőkön segítsenek. Ők ezekben a társasházakban bérelhetnek lakást, majd egy előtakarékossági szerződést vállalva tovább léphetnek egy saját, vagy nagyobb otthonba.

„Félmillió forint támogatás első lakás vásárlásához, építéséhez”

Mindemellett ettől az évtől kezdve újra lehetőség nyílik fiataljaink számára, hogy igénybe vegyék az első lakáshoz jutók támogatását, amely fél millió forint segítséget jelent építkezőknek, lakás vásárlóknak – tette hozzá polgármester.

Az alábbi linkre kattintva érhető el
"Regisztrációs lap - Első lakáshoz jutók támogatása"

„Egymillió forintért közművesített telkeket vásárolhatnak a helyiek”

A Nyúl utcán és környékén lévő 29 db önkormányzati tulajdonú telken egy olyan csendes, lakópark épülne, amelyen a hajdúsági hagyományokra jellemző lakóépületek adnák a városrész arculatát. Annak érdekében, hogy a fiatal családok, építkezni vágyók lakáshoz jutását segítsék, illetve támogassák a fiatalság helyben maradását, a telkeket egységesen 1 millió forint+áfa áron értékesíti az önkormányzat, melyek közül 13 telek van közművekkel ellátva, a maradék 16 telek alapvető infrastruktúra kiépítését pedig a következő időszakban tervezi a város. További előnyt jelent a telekvásárlóknak, hogy az összeg már tartalmazza az önkormányzat által biztosított bejelentési tervdokumentáció díját is.

A Polgármester kiemelte, hogy a nehezebb pénzügyi helyzetben lévőknek használt lakás vásárlására is lehetőség van, amelyek elsősorban kedvező vételárú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok. Ezzel is elősegítve azt a célt, hogy minél több Nánási tudja kihasználni a város adta kedvező lehetőségeket.

 

ÓVODAI BEÍRATÁS

Hajdúnánás Városi Önkormányzat értesíti a kedves szülőket, hogy a 2018/2019. nevelési évre vonatkozóan a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodai beíratásának időpontja:

2018. április 24-én (kedd)   800 - 1600 óráig

2018. április 25-én (szerda) 800 - 1600 óráig


Az óvodába felvehető az a gyermek is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja alapján az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be szabálysértést követ el.

A beíratás helye: Hajdúnánási Óvoda székhelye (4080 Hajdúnánás, Magyar utca 104. szám)

A beíratáshoz szükséges:

a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ-száma
a szülő (gondviselő) személyi igazolványa, lakcímkártyája.


Az óvodavezető 2018. május 24-ig írásban értesíti a szülőt – jogszabályban meghatározott módon és formában – a felvételi eljárás eredményéről.

Az óvoda döntése ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Jegyzője jár el és hoz másodfokú döntést:

a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

Szólláth Tibor polgármester

 

Bocskai Zarándoklat

Tizenkettedik alkalommal szervezték meg a magyarországi hajdútelepülések elöljárói a Bocskai Zarándoklatot, amely a hajdú múlt ápolása és őrzése mellett a határok fölötti magyar nemzeti egységet is hivatott szolgálni és demonstrálni.

A Hajdúnánás–Debrecen–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel február 16-án és 17-én. Bocskait 1605. február 21-én az erdélyi országgyűlés Nyárádszeredában Erdély, április 20-án a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelemmé választotta, majd pedig az év november 11-én királlyá is koronázták. Tisztségeit a következő év december 29-én bekövetkezett korai haláláig viselte olyan uralkodóként, akinek legnagyobb történelmi érdeme Erdély szuverenitásának és a Magyar Királyság jogállásának megtartása volt nagyhatalmi torzsalkodások, háborús viszonyok és politikai megosztottság közepette.

A Bocskai Zarándoklat részvevői a hazaúton érkeztek szombat délben Váradra, ahol Bocskai István egykor várkapitány volt, és ahol 2009-ben felavatták emléktábláját a most a Partiumi Keresztény Egyetemnek otthont adó református püspöki palota belső udvarán található ún. partiumi panteonban. A vendégeket Pálfi József, a PKE rektora köszöntötte rámutatva, hogy a fejedelem történelmi szerepe példamutató a szabadságért való küzdelem, a kereszténység védelme és a vallásszabadság biztosítása tekintetében. Ezek a törekvések máig élők, és meg is kell határozzák mindennapjainkat.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szinte mindig jelen volt a nagyváradi Bocskai-megemlékezéseken, az említett emléktáblát is az ő kezdeményezésére állították. Ezúttal azonban Kallós Zoltán búcsúztatására szólította el a kegyelet és a kötelesség, a püspök üdvözletét Nagy József Barna EMNT-régióelnök adta át a zarándokoknak.

Szolláth Tibor hajdúnánási polgármester, aki főszervezője ezeknek a megemlékezéseknek, röviden köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy a hajdúk leszármazottai soha nem feledik el Bocskait. Buczkó József néprajzkutató, a hajdúnánási Móricz Pál Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója vázolta a fejedelem koronájának történetét, annak magukkal hozott hasonmását két ifjú hajdú őrzésében mutatták be.

A rendezvényen szavalattal, illetve énekkel közreműködött Meleg Vilmos színművész és Kátai Zoltán énekmondó.

A megemlékezés Bocska István emléktáblájánál folytatódott, ahol előbb Gacsályi Gábor hajdúnánási református lelkipásztor mondott igei köszöntőt, majd koszorúzásra került sor. Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Csomortányi István megyei elnök, Moldován Lajos nagyváradi elnök és Habineac István elnökségi tag koszorúztak, majd a hajdútelepülések képviselői hajtottak fejet a Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész alkotta domborműves emléktáblánál.

 


4. oldal / 112


www.honlapbolt.net
2010