Helyi közélet

Elektromos lomtalanítás


Értesítjük a Tisztelt Lakosságot, hogy a „Tavaszi Lomtalanítási akció” keretén belül

Hajdúnánáson 2017. május 12-én (pénteken) 9.00 órától 14.00 óráig
történik az elektromos hulladékok gyűjtése és elszállítása.

A gyűjtés helye: 4080 Hajdúnánás, Hunyadi u. 9.



Az ingatlanon összegyűlt, feleslegessé vált, elektromos berendezések, melyekben fémtartozékok is vannak pl.: hűtőgépek, centrifugák, mosógépek, gáztűzhelyek, rezsók, mikrohullámú sütők, televíziók, számítógépek, monitorok…stb. megbontatlan állapotban (nem szétszerelve) kizárólag a meghirdetett helyen és időpontban térítésmentesen leadhatóak.

Hajdúsági Hulladékgazdálkodási
Nonprofit Kft.

 

Hulladékgyűjtő zsákok beszerzése


Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a háztartásaikban, ingatlanjaikon keletkező zöldhulladék önkormányzat által történő átvételére nincs lehetőség.

Kérjük, hogy amennyiben a rendelkezésükre álló szelektív hulladékgyűjtő edények befogadó képessége két elszállítás közötti időtartam alatt kevésnek bizonyul, gondoskodjanak a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. által elfogadott hulladékgyűjtő zsák beszerzéséről, mely a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoportjánál (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.) beszerezhető.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat

 

Vendég a kendó hazájából


Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt hónapokban egy japán fiatalembert lehet látni a belvárosban, a szupermarketekben. Atsuto Usui – a huszonhárom éves testnevelő tanár – annak a japán testvériskolai kapcsolatnak a keretében érkezett Nánásra, amely 2014 tavaszán jött létre a Miyakonojo-higashi Középiskola és a Kőrösi gimnázium között.

Az elvi megállapodást követően 2016 októberében köszönthettük a Miyakonojo-higashi Középiskola tulajdonosát, Yutaka Shimizut; Abe Tetsushit, a Magyar-Japán Kendo Klub szakmai igazgatóját és a fiatal kollégát a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnáziumban.

Atsuto, azon túl, hogy a testnevelés órákon hospitál és gyakorlatot szerez, kendóedzéseket tart az általános iskolában, a kendószövetség révén pedig járja az országot és Európát. Nagyon segítőkésznek, kedvesnek tartja a nánásiakat, a magyarokat. Az eddigi tapasztalatai alapján japán társaikkal ellentétben az itteni diákok sokkal aktívabbak, nyitottabbak, bátran kifejezik véleményüket, azonban kevesebbet sportolnak.

Különleges és megtisztelő lehetőség számára, hogy itt élhet, tanulhat, fejlődhet. Tervei között szerepel, hogy megismerje az itthoni, illetve megismertesse velünk a japán kultúrát, megtanulja nyelvünket, és kendót tanítson nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Azt reméli, hogy két év elteltével valóban példaképként térhet majd haza Japánba.

Dér Balázsné Dobi Inci

 

175 facsemetét ültettek az újszülött gyermekeknek

Gyermek zsivajtól volt hangos április 8-án a Liget, ahol ünnepélyes keretek között 175 db facsemetét ültettek a 2016-ban született gyermekek tiszteletére.

Egykoron, ha megszületett egy gyermek: apja, vagy méginkább nagyapja ültetett egy fát. Ezt a szép és nagyon ősi szokást elevenítik fel sok helyen, amikor közösségi szinten ültetnek fát az adott évben született kicsinyek emlékére.

Hajdúnánás város képviselő-testülete is ezen kezdeményezés mellé állt, amikor elhatározták, hogy 2016-tól kezdődően az előző évben született gyermekek részére egy-egy fát ültetnek, amelyek egyszerre bírnak szimbolikus és élettani jelentőséggel.

A kert abból a célból jött létre, hogy szimbolizálja az itthon maradást, hiszen Hajdúnánás azt szeretné, ha a fiatalok is úgy ragaszkodnának a szülőföldjükhöz, ahogyan a fa ragaszkodik az anyaföldjéhez. A családias hangulatú eseményen Szólláth Tibor polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki szólt a család és a városhoz való kötődés fontosságáról.

A köszöntő után minden megjelent szülő egy-egy emléklapot vehetett át polgármester úrtól kisgyermeke nevére kiállítva. Az emléklapok átvétele után időkapszula ünnepélyes elhelyezésére került sor, melyben az előző esztendőben született hajdúnánási gyermekek névsora, a Hajdúnánási Újság előző lapszáma, illetve a helyi fizetőeszközünk a Bocskai Korona néhány címlete található meg.

A fák nagy részét már pár nappal korábban elültették, de három facsemetét hagytak a vállalkozó kedvű szülőknek is, akik elfogadták a város meghívását és saját kezükkel ültethették el szimbolikusan gyermekük fáját. A facsemeték ültetését követően a szülők jelképesen rákötötték a gyermekük nevével ellátott színes szalagokat a fákra.

Kívánjuk a kedves szülőknek, hogy az elültetett facsemetéket ugyanúgy nevelgessék, ahogy gyermekeiket terelgetik, szeretgetik útjuk során. És ahogy együtt cseperednek, az idő múlásával hozzák vissza a kertbe őket, hogy egyszer majd, amikor felnéznek, ezekre a fákra emlékezzenek arra: honnan jöttek, s hová tartoznak.

 

Arany 200

Legnagyobb epikus magyar költőnk születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a költő szülővárosa, Nagyszalonta a 2017-es esztendőt Arany-évnek nyilvánította. Az ünnepség-sorozat megnyitója március 2-án, a költő születésének napján kezdődött Nagyszalontán, ahová a „magyarság szeme egész nap tekintett”.

Városunk kis küldöttsége – 8 pedagógus – köztük jómagam is, tudósítóként – a Bocskai István Általános Iskolából, akik a Szórvány-program tagjai is, valamint egy fő Önkormányzati dolgozó – útra keltünk ezen a napon, hogy részesei legyünk ennek a jeles eseménynek.

Reggel korán indultunk, tele izgalommal és olyanfajta örömmel, amit nehéz lenne megfogalmazni. Útközben már a rádióadásokból hangolódtunk az Aranynapra, de beszélgetéseinkkel, a költő életrajzának vázlatos átbeszélésével, verseinek idézésével magyar szakos kollégáink is erősítettek bennünket. Megérkezvén Arany János szülővárosába verőfényes napsütés és kissé szúrós hideg fogadott bennünket, de kedvünket semmiféle időjárási viszontagság nem szeghette ezen a napon.

Az ünnepi események ottani idő szerint reggel 9 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődtek, ezt sajnos mi már lekéstük a határátkelés és az úti okmányok beszerzése miatt, de a városháza dísztermébe néhányunknak már sikerült bejutni, mivel a program ott folytatódott.

A Magyar Tudományos Akadémia gyűlésén az emlékévet Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg, aki stílusosan arany színű nyakkendőben jelent meg. Beszéde után rövid kis séta után megkoszorúzta Arany János szobrát – a koszorút addig mi őriztük és fényképeztük. A várakozás idejét mi is sétával töltöttük, ugyanis meglátogattuk a Csonkatornyot, ahol a költő relikviái vannak kiállítva. Megnéztük a szoborparkot, ahol a költő szobrán kívül más szalontai hírességek szobrát is megcsodáltuk, úgymint Zilahy Lajosét, Kulin Györgyét, Sinka Istvánét, Kiss Istvánét. Lenyűgözve hallgattuk közben a toronyóra játékát a Serkenj fel, kegyes nép … dallamaival.

Az ünnepi műsor ezek után tudományos előadásokkal folytatódott, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Arany-kutatói illetve munkatársai tartottak előadásokat, melyek nagyon hasznosak és érdekesek voltak minden érdeklődő számára, hiszen olyan témákat tártak a nagyközönség elé, melyek különlegességeknek számítanak az irodalomkedvelők számára, s nem olvashatunk róluk minden könyvben.

A délután további részében egy olyan album bemutatására került sor, mely az Arany-év kapcsán került kiadásra, s amely valószínű a legszínvonalasabb és legexluzívabb Arany-kiadványa lesz a bicentenáriumnak. A „Szalonta Aranya, Arany Szalontája” című album a költő szülővárosához való viszonyáról és az ott töltött fiatalkori éveiről nyújt tartalmas áttekintést.

Nagy örömünkre a könyvből sikerült vásárolnunk is, s az élelmesebbeknek még a könyvet bemutató művelődéstörténésszel is sikerült dedikáltatnia. A rajzfilmrendezőként és könyvillusztrátorként is ismert és a jelképeket is tudó Jankovics Marcell elegáns Bocskai öltönyében külön megdicsérte azokat a résztvevőket, akik alkalomhoz illően jelentek meg a jeles eseményen – hiszen ez mindenképpen külön szót érdemelt! Beszédében arra emlékeztetett, vigyázzunk a nyelvünkre, hisz ellenkező esetben elhalhat anyanyelvünk.

A rendezvényen jelen volt az összes Bihar megyei magyartanár, valamint a tanítóképző főiskola diákjai, illetve a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum teljes tanári kara - részükre névre szólóan foglalták a helyet. A beszédek közben, illetve azok végén a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István (Szalonna) művészeti vezető prímásságával húzott táncra csábító ritmusokat, például Kodály Zoltántól, mert mint fogalmazott: ami a prózában Arany János, az a zenében Kodály Zoltán. A vastaps, amit produkcióikért érdemeltek, még őket is meglepte- ám a mi szívünkben tovább lüktetett a jóérzés, hiszen ilyen muzsikát nem mindennap hall az ember élőben!

A nap következő része a szoborparkban folytatódott, ahol az ünnepi műsort követően a tisztelet virágainak elhelyezése következett. A meghívott vendégek, a szülőváros, egyházak, iskolák, egyesületek és magánszemélyek rótták le kegyeletüket, köztük mi is elhelyeztük a város és az iskola koszorúit a szobor talapzatán. Az est gyertyás menettel folytatódott, énekszóval vonultunk azokon az utcákon, ahol Nagyszalonta híres szülötteinek emlékháza áll.

A nap a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Szigligeti Színház előadásával zárult, ahol a költő verseiből hallhatott a népes számú közönség átfogó összefoglalót. A Társulat művészei Arany János életművének ismert és megismerésre méltó verseit, prózai szövegeit csokorba szedve idézte meg Arany János emlékét méltóképpen ünnepelve a 200. évfordulót, Novák Eszter művészeti vezetésével. Emelte a nap fényét, hogy Novák Eszter odajött hozzánk- a színház folyosóján álldogáló kis csapatunkhoz a darab végén, így személyesen kifejezhettük neki és társulatának tetszésnyilvánításunkat.

Hajdúnánás küldöttsége nevében elmondhatom, megtiszteltetésnek éreztük ezen az ünnepi programon való részvételt, mely méltó megnyitásavolt a 2017-es bicentenáriumi évnek. Méltó, mert meghitt, ünnepi, precízen megszervezett volt- mentes mindenféle nemtetszéstől, füttyszótól. A műsorban Civil és sport szervezetek, alapítványok számára 2017. évre résztvevő akadémikusok, művészek, politikusok is érezték ezt, hisz tiszta szívvel, fennhangon, és kimondatlanul is lerítt róluk a tisztelet nagy költőnk és az egész ünnep előtt.

Jó volt ott magyarnak lenni, jó róla azóta is mesélni- s jó lenne a 300. évfordulót is megélni – vagy legalábbis úgy elérni, mint a 200-at.

Fekete Andre

 


7. oldal / 105


www.honlapbolt.net
2010