Hírek, események

„Okos” térburkolat hulladékból

Az okos városok kialakításához is hozzájárulhat az az innovatív, környezetbarát találmány, amelyet a Debreceni Egyetem egykori hallgatói fejlesztettek, és amit ma előadáson ismertetett az intézményben a feltaláló team egyik tagja, Cseh József.

A munka még 2015-ben indult, amikor három fiatal mérnök olyan energiatermelő térburkolatot fejlesztett, amely nem vesz el nyersanyagot a természettől, ehelyett városi hulladék újrahasznosításával készül, ráadásul zöld energiát termel, és adatokat is gyűjt a városi élet mozzanatairól a felszínébe épített napelemek és szenzorok segítségével.

– Az ötlettől a megvalósításig egy pályázaton nyert jelentős összeg segítségével jutottunk el, így mára már gyártásra kész az a burkolóanyag, amelyet a települések úthálózatánál, lakóépületeknél, sőt akár elektromos üzemeltetésű autók „tankolásánál” is fel lehet használni – mondta előadásában Cseh József. A fiatal mérnök hangsúlyozta: a modern városok problémája, hogy egyre több ember él egyre kisebb élettérben, és közben hatalmas mennyiségű hulladékot is termelnek, amit a mi vállalkozásunk fel tud használni a környezetbarát burkolóanyag előállításához.

A három gyermekkori jóbarát szülővárosában, Hajdúnánáson talált otthonra vállalkozásával, amelyet az infrastruktúra biztosításával támogat a település önkormányzata.

– Nagy öröm számunkra, hogy ezt a nagy jövő előtt álló értéket, amit teremtettek, elsőként szülővárosukban szeretnék hasznosítani, és hálás feladata a városvezetésnek, hogy ebben a munkában támogassa a közelmúltban indult vállalkozást – mondta az unideb.hu portálnak Csiszár Imre, Hajdúnánás alpolgármestere.

Az előadás után Cseh József és az egyetem vezetői – Bács Zoltán kancellár, Szűcs Edit, a Műszaki Kar dékánja, Pintér Ákos, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja, valamint Hajdúnánás alpolgármestere részvételével kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a cég, a város és a Debreceni Egyetem közötti jövőbeli együttműködés lehetőségeit.

A megbeszélés egyetemi résztvevői szerint elsősorban a két érintett karon  végzett hallgatók mint leendő munkavállalók számára teremt lehetőséget az együttműködés, amelynek köszönhetően munkatársként vehetnének részt a gyártásban, vagy akár a termék továbbfejlesztésében.

A környezettudatos PLATIO térburkolat sorozatgyártása várhatóan 2018-ban kezdődik el.

Sajtóiroda - BZs

 

175 facsemetét ültettek az újszülött gyermekeknek

Gyermek zsivajtól volt hangos április 8-án a Liget, ahol ünnepélyes keretek között 175 db facsemetét ültettek a 2016-ban született gyermekek tiszteletére.

Egykoron, ha megszületett egy gyermek: apja, vagy méginkább nagyapja ültetett egy fát. Ezt a szép és nagyon ősi szokást elevenítik fel sok helyen, amikor közösségi szinten ültetnek fát az adott évben született kicsinyek emlékére.

Hajdúnánás város képviselő-testülete is ezen kezdeményezés mellé állt, amikor elhatározták, hogy 2016-tól kezdődően az előző évben született gyermekek részére egy-egy fát ültetnek, amelyek egyszerre bírnak szimbolikus és élettani jelentőséggel.

A kert abból a célból jött létre, hogy szimbolizálja az itthon maradást, hiszen Hajdúnánás azt szeretné, ha a fiatalok is úgy ragaszkodnának a szülőföldjükhöz, ahogyan a fa ragaszkodik az anyaföldjéhez. A családias hangulatú eseményen Szólláth Tibor polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki szólt a család és a városhoz való kötődés fontosságáról.

A köszöntő után minden megjelent szülő egy-egy emléklapot vehetett át polgármester úrtól kisgyermeke nevére kiállítva. Az emléklapok átvétele után időkapszula ünnepélyes elhelyezésére került sor, melyben az előző esztendőben született hajdúnánási gyermekek névsora, a Hajdúnánási Újság előző lapszáma, illetve a helyi fizetőeszközünk a Bocskai Korona néhány címlete található meg.

A fák nagy részét már pár nappal korábban elültették, de három facsemetét hagytak a vállalkozó kedvű szülőknek is, akik elfogadták a város meghívását és saját kezükkel ültethették el szimbolikusan gyermekük fáját. A facsemeték ültetését követően a szülők jelképesen rákötötték a gyermekük nevével ellátott színes szalagokat a fákra.

Kívánjuk a kedves szülőknek, hogy az elültetett facsemetéket ugyanúgy nevelgessék, ahogy gyermekeiket terelgetik, szeretgetik útjuk során. És ahogy együtt cseperednek, az idő múlásával hozzák vissza a kertbe őket, hogy egyszer majd, amikor felnéznek, ezekre a fákra emlékezzenek arra: honnan jöttek, s hová tartoznak.

 

Arany 200

Legnagyobb epikus magyar költőnk születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a költő szülővárosa, Nagyszalonta a 2017-es esztendőt Arany-évnek nyilvánította. Az ünnepség-sorozat megnyitója március 2-án, a költő születésének napján kezdődött Nagyszalontán, ahová a „magyarság szeme egész nap tekintett”.

Városunk kis küldöttsége – 8 pedagógus – köztük jómagam is, tudósítóként – a Bocskai István Általános Iskolából, akik a Szórvány-program tagjai is, valamint egy fő Önkormányzati dolgozó – útra keltünk ezen a napon, hogy részesei legyünk ennek a jeles eseménynek.

Reggel korán indultunk, tele izgalommal és olyanfajta örömmel, amit nehéz lenne megfogalmazni. Útközben már a rádióadásokból hangolódtunk az Aranynapra, de beszélgetéseinkkel, a költő életrajzának vázlatos átbeszélésével, verseinek idézésével magyar szakos kollégáink is erősítettek bennünket. Megérkezvén Arany János szülővárosába verőfényes napsütés és kissé szúrós hideg fogadott bennünket, de kedvünket semmiféle időjárási viszontagság nem szeghette ezen a napon.

Az ünnepi események ottani idő szerint reggel 9 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődtek, ezt sajnos mi már lekéstük a határátkelés és az úti okmányok beszerzése miatt, de a városháza dísztermébe néhányunknak már sikerült bejutni, mivel a program ott folytatódott.

A Magyar Tudományos Akadémia gyűlésén az emlékévet Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg, aki stílusosan arany színű nyakkendőben jelent meg. Beszéde után rövid kis séta után megkoszorúzta Arany János szobrát – a koszorút addig mi őriztük és fényképeztük. A várakozás idejét mi is sétával töltöttük, ugyanis meglátogattuk a Csonkatornyot, ahol a költő relikviái vannak kiállítva. Megnéztük a szoborparkot, ahol a költő szobrán kívül más szalontai hírességek szobrát is megcsodáltuk, úgymint Zilahy Lajosét, Kulin Györgyét, Sinka Istvánét, Kiss Istvánét. Lenyűgözve hallgattuk közben a toronyóra játékát a Serkenj fel, kegyes nép … dallamaival.

Az ünnepi műsor ezek után tudományos előadásokkal folytatódott, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Arany-kutatói illetve munkatársai tartottak előadásokat, melyek nagyon hasznosak és érdekesek voltak minden érdeklődő számára, hiszen olyan témákat tártak a nagyközönség elé, melyek különlegességeknek számítanak az irodalomkedvelők számára, s nem olvashatunk róluk minden könyvben.

A délután további részében egy olyan album bemutatására került sor, mely az Arany-év kapcsán került kiadásra, s amely valószínű a legszínvonalasabb és legexluzívabb Arany-kiadványa lesz a bicentenáriumnak. A „Szalonta Aranya, Arany Szalontája” című album a költő szülővárosához való viszonyáról és az ott töltött fiatalkori éveiről nyújt tartalmas áttekintést.

Nagy örömünkre a könyvből sikerült vásárolnunk is, s az élelmesebbeknek még a könyvet bemutató művelődéstörténésszel is sikerült dedikáltatnia. A rajzfilmrendezőként és könyvillusztrátorként is ismert és a jelképeket is tudó Jankovics Marcell elegáns Bocskai öltönyében külön megdicsérte azokat a résztvevőket, akik alkalomhoz illően jelentek meg a jeles eseményen – hiszen ez mindenképpen külön szót érdemelt! Beszédében arra emlékeztetett, vigyázzunk a nyelvünkre, hisz ellenkező esetben elhalhat anyanyelvünk.

A rendezvényen jelen volt az összes Bihar megyei magyartanár, valamint a tanítóképző főiskola diákjai, illetve a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum teljes tanári kara - részükre névre szólóan foglalták a helyet. A beszédek közben, illetve azok végén a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István (Szalonna) művészeti vezető prímásságával húzott táncra csábító ritmusokat, például Kodály Zoltántól, mert mint fogalmazott: ami a prózában Arany János, az a zenében Kodály Zoltán. A vastaps, amit produkcióikért érdemeltek, még őket is meglepte- ám a mi szívünkben tovább lüktetett a jóérzés, hiszen ilyen muzsikát nem mindennap hall az ember élőben!

A nap következő része a szoborparkban folytatódott, ahol az ünnepi műsort követően a tisztelet virágainak elhelyezése következett. A meghívott vendégek, a szülőváros, egyházak, iskolák, egyesületek és magánszemélyek rótták le kegyeletüket, köztük mi is elhelyeztük a város és az iskola koszorúit a szobor talapzatán. Az est gyertyás menettel folytatódott, énekszóval vonultunk azokon az utcákon, ahol Nagyszalonta híres szülötteinek emlékháza áll.

A nap a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Szigligeti Színház előadásával zárult, ahol a költő verseiből hallhatott a népes számú közönség átfogó összefoglalót. A Társulat művészei Arany János életművének ismert és megismerésre méltó verseit, prózai szövegeit csokorba szedve idézte meg Arany János emlékét méltóképpen ünnepelve a 200. évfordulót, Novák Eszter művészeti vezetésével. Emelte a nap fényét, hogy Novák Eszter odajött hozzánk- a színház folyosóján álldogáló kis csapatunkhoz a darab végén, így személyesen kifejezhettük neki és társulatának tetszésnyilvánításunkat.

Hajdúnánás küldöttsége nevében elmondhatom, megtiszteltetésnek éreztük ezen az ünnepi programon való részvételt, mely méltó megnyitásavolt a 2017-es bicentenáriumi évnek. Méltó, mert meghitt, ünnepi, precízen megszervezett volt- mentes mindenféle nemtetszéstől, füttyszótól. A műsorban Civil és sport szervezetek, alapítványok számára 2017. évre résztvevő akadémikusok, művészek, politikusok is érezték ezt, hisz tiszta szívvel, fennhangon, és kimondatlanul is lerítt róluk a tisztelet nagy költőnk és az egész ünnep előtt.

Jó volt ott magyarnak lenni, jó róla azóta is mesélni- s jó lenne a 300. évfordulót is megélni – vagy legalábbis úgy elérni, mint a 200-at.

Fekete Andre

 

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

 

Szociális Agrárgazdálkodási – Szociális Földprogram

Kertkultúra és kisállattartási alprogram

Hajdúnánás Városi Önkormányzat a tavalyi évben sikeresen vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal „Szociális Agrárgazdálkodási – Szociális Földprogram megvalósításának támogatása” címmel meghirdetett pályázatának Kertkultúra és kisállattartási alprogramjában.

Az alprogram célja a bevont résztvevőknek a saját háztartás-gazdaságuk, kertkultúrájuk művelésében történő munkatapasztalat kialakításának elősegítése.

A tevékenység irányulhat a háztáji konyhakertek megművelésének elősegítésére, és/vagy családi állattartás, - tenyésztés beindítására.

A program keretében 800.000,- Ft összegű támogatás kerül felhasználásra 21 család részére nyújtott vetőmag-egységcsomag, növényvédő szer, előnevelt csirke és indító táp formájában.

A szükséges kompetenciák elsajátítása és munkatapasztalat megszerzése érdekében szakképzett mezőgazdasági végzettségű szakember segíti a kedvezményezettek programra történő felkészülését, folyamatos szaktanácsadást nyújt, és a program időszakában, mint folyamatsegítő mentor biztosítja a program sikeres megvalósulását. A program eredményes végrehajtást a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Központ és Városi Bölcsőde munkatársai is segítik Szólláth Tibor polgármester operatív irányítása mellett.

A programban részvevő családok számára nyújtott mezőgazdasági javak és a folyamatos szaktanácsadás biztosításával egy megélhetést segítő, életminőséget és önálló egzisztenciateremtési esélyt javító, öngondoskodásra nevelő program megvalósítására nyílik lehetőség ebben az évben is.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint lebonyolító szerv közreműködésével valósul meg.

 


7. oldal / 155


www.honlapbolt.net
2010