Országos Hírek

„Egyszer győzni jó, kétszer győzni még jobb”

Nekünk ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök Körmeneden köszönetet mondott az embereknek az eddigi támogatásért, valamint V. Németh Zsolt államtitkárnak és Bebes István polgármesternek az elvégzett munkáért. Úgy fogalmazott, napjainkban „alig van olyan kormány, amely képes lett volna megtartani az őt megsegítő emberek támogatását, hitét, bizalmát”. Az a közösség, amit a 2002-es parlamenti választások óta építettünk fel, egyben maradt – fűzte hozzá. A miniszterelnök felidézte az elmúlt négy év történéseit, és kiemelte, mindezt egy gazdasági válság közepette kellett végrehajtani.

Orbán Viktor a közelgő európai parlamenti választások kapcsán arról beszélt, ez a voksolás Magyarország minden polgárát érinti. Szavai szerint a győzelmet, a végeredményt az határozza meg leginkább, hogy kinek a hívei mennek el nagyobb számban.
Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért bár mi döntünk el nagyon sok kérdést, de nagyon sok már itt eldöntött ügyért meg kell harcolnunk Brüsszelben – jelentette ki. Hozzátette: ott erősek a bankok, a multik és a bürokraták, akik „néhanapján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk”. A kormányfő példaként a pálinkafőzés ügyét említette meg.

Hangsúlyozta, nem mindegy, hogy kik, milyen politikai beállítottságú emberek képviselik a magyarokat az Európai Parlamentben. Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki az érdekeink mellett, akkor Brüsszelben számos, itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak – mutatott rá. A miniszterelnök arra kérte a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizálókat, adják le a voksukat a Fidesz-KDNP jelöltjeire.



A kormányfő szólt arról is, hogy vannak, akik szerint egyfajta Európai Egyesült Államokat kell létrehozni. Orbán Viktor szerint nem járulhatunk ahhoz hozzá, hogy ennek oltárán bárki is feláldozza az ezeréves magyar államiságot. Meg akarjuk tartani Magyarországot, a nyelvünket, a kultúránkat, a gazdaságunkat, és mi akarunk dönteni a saját érdekünk kérdéseiről – mondta, megjegyezve, akik az Európai Egyesült Államok mellett érvelnek, rosszul értelmezik a magyar érdekeket, rosszat akarnak az országnak. Mint mondta az ilyen politikai erőket nem szabad EP-mandátumhoz juttatni, mert ott „ellenünk fognak dolgozni.”

Felhívta a figyelmet a jobboldali szélsőségesekkel kapcsolatos veszélyre is. A magyar nemzet érdeke azt követeli meg, hogy benne maradjunk az unióban, nekünk ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek – emelte ki. Hozzáfűzte: „ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, ugyanazokkal kell megküzdeni, mint áprilisban, az országgyűlési választások alkalmával. „Egyszer győzni jó, kétszer győzni még jobb. Ha most itt a lehetőség, akkor miért ne mérjünk rájuk még egy vereséget? – tette fel a kérdést. A miniszterelnök beszéde végén arra kérte a megjelenteket, vegyenek részt május 25-én a választáson.

 

Olyan embereket küldjünk Brüsszelbe, akik kiállnak mellettünk!

Szavazzunk a nemzeti alapokon álló, európai hagyományokon alapuló, európai középre, a Fidesz és a kereszténydemokraták szövetségére – buzdította hallgatóságát Orbán Viktor.

Európai parlamenti választásra készülünk, ez a nap az első igazi kampánynap – mondta a miniszterelnök Dabason a főtéren összegyűlt hallgatósága előtt. Azt tapasztalom a saját támogatóink között is, hogy nem mindenki látja pontosan az összefüggést a saját életünk és az európai választás között – indokolta, hogy miért szükséges a kampány.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy „a magyarok hajlamosak azt gondolni: Brüsszel túlságosan messze van, úgysem ott dőlnek el a dolgok, hanem itthon”. „Ebben sok igazság van, mert a dolgok valóban itt dőlnek el, ott azonban meg tudják azokat akasztani” – mutatott rá.

Egyáltalán nem mindegy, hogy kiket fogunk küldeni Brüsszelbe – emelte ki, megjegyezve, hogy az EP-képviselők képességén, felkészültségén, gondolkodásmódján és lelki alkatán múlik az, hogy olyan emberek lesznek ott, akik kiállnak értünk vagy olyanok, akik inkább mellőzik a magyarokat, „esetenként el is árulnak bennünket”. „Ne küldjünk ilyen embereket Brüsszelbe, csak olyanokat, akik kiállnak mellettünk” – szólított fel a kormányfő.

Van néhány dolog, amiért meg kell harcolnunk – utalt Orbán Viktor többek közt a magyar föld védelmére. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a hazai földtörvény azt a célt szolgálja, hogy a termőföld magyar kézben maradjon, de úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk az uniós szabályokat. „Vékony ösvény, de van ilyen ösvény, ezen jár a mi földtörvényünk” – jegyezte meg.



Szavai szerint meg kell védeni a rezsicsökkentést is, „mert Brüsszelben nem nézik jó szemmel, hogy állami eszközökkel radikálisan, lépésről lépésre csökkentjük a rezsiköltségeket”. „Nem bennünket kellene visszafogni, hanem egész Európának kellene a radikális energiaár-csökkentés ösvényére lépni” – szögezte le. A miniszterelnök úgy vélekedett, a drága energiaárak jelentős versenyhátrányt jelentenek Európának az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

Az európai választás túl azon, hogy politikai kérdés, „húsbavágó családi kérdés is” – húzta alá Orbán Viktor. Ezért arra kért mindenkit, hogy ne csak azért szavazzon, mert gondol valamit az európai ügyekről, hanem azért is, mert „érti és tudja, hogy ennek a döntésnek közvetlen hatása lesz a mi magyarországi munkánkra, sikereinkre”.

A jobb- és baloldali szélsőségekről szólva a kormányfő kifejtette: vannak ma olyan szélsőséges gondolatok a közéletben, amelyek kifejezetten veszélyesek Magyarországra nézve. Hangsúlyozta, hogy az egyik szélsőség szerint „Magyarország ezeréves államiságát be kell fejezni, és helyette hozzunk létre egy európai egyesült államokat”. „Mi, a Fidesz és a kereszténydemokraták szövetsége határozottan ellenezzük a magyar államiság és szuverenitás feladását” – jelezte.

Ezzel párhuzamosan vannak erők, melyek azt mondják: lépjünk ki az Európai Unióból – utalt a Jobbikra. „Én ellenzem ezt a gondolatot, mert ha mérleget vonunk egyértelmű, hogy gazdasági értelemben Magyarország jóval többet nyert, mint amennyit veszít a tagságon” – emelte ki. Aki a kilépés mellett érvel, az a magyar nemzeti érdekekkel szemben érvel – szögezte le. „Sem a meghunyászkodás, sem pedig fejjel menni a falnak” – összegezte az elmondottakat a miniszterelnök.



Szavazzunk a nemzeti alapokon álló, európai hagyományokon alapuló, európai középre, a Fidesz és a kereszténydemokraták szövetségére – buzdította dabasi hallgatóságát Orbán Viktor.

Végül a jövőt érintve a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország nagy korszak előtt áll. Ha jól használjuk ki az előttünk álló négy évet, akkor ez az időszak úgy vonulhat be a magyar gazdaságtörténetbe, mint egy felívelő szakasza hazánknak – tette hozzá.

„Kétharmadunk van, világos programunk van, a munkánkat megkezdtük, aminek Önök a folytatására szavaztak, az uniós forrásokat jól tudjuk beilleszteni a gazdaságunkba, a nemzeti bankkal jó a kormány együttműködése” – sorolta.

Egy komoly, munkahelyeket teremteni képes, életszínvonalat javító, családokat pártfogoló gazdaságpolitikánk lesz a következő négy évben, ami látványos eredményeket hozhat majd – foglalta össze hazánk kilátásait a miniszterelnök.

 

A baloldal szégyenfala

Interaktív honlapot indított a Fidelitas, melyen megtalálhatók a 2010 és 2014 közötti időszak leginkább arcpirító baloldali lejárató akciói

Vasárnap lesznek az európai parlamenti választások, ahol az a baloldal kéri a magyar választók támogatását, amely az elmúlt években minden létező eszközzel a magyar kormányt és Magyarországot próbálta meg lejáratni az uniós intézményekben. A magyar választóknak meg kell ismerniük a baloldali lejártó kampány leginkább felháborító bizonyítékait, tudniuk kell, hogy kik szerepelnek a szégyenfalon, ezért a Fidelitas egy interaktív honlapot indított aszegyenfal.com címen – jelentette be Böröcz László.

A politikus elmondta, ezen az oldalon megtalálhatók a 2010 és 2014 közötti időszak leginkább arcpirító baloldali lejárató akciói. A honlapon többek között információk találhatók arról, hogy Göncz Kinga pár héttel a 2010-es kormányváltást követően arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy Magyarországon megszűntek a demokratikus intézmények. Az oldal azt is bemutatja, hogyan küldtek a szocialisták lejárató háttéranyagot többezer uniós e-mail címre, közöttük európai parlamenti képviselőknek és tisztségviselőknek a magyar uniós elnökség előestéjén. A aszegyenfal.com oldalon az is megtalálható, amikor Herczog Edit az MSZP elnökségének szánt írásban elküldött levelében bevallotta, hogy ők mondták tollba a gyalázatos Tavares-jelentést – sorolta Böröcz László. Az interaktív oldalon a baloldali aknamunka további több tucat bizonyítéka is szerepel – tette hozzá.

Böröcz László aláhúzta, a baloldali lejárató akciók Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc jóváhagyásával történtek. Ez a magatartás szélsőséges, és példátlan az unióban – jegyezte meg. Azok, akik részt vettek az ország lejáratásában és ezt idehaza jóváhagyták, a Fidelitas szerint méltatlanná váltak arra, hogy Magyarországot képviseljék Brüsszelben. Éppen ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a szégyenfal oldalát minél több választó megismerhesse – fogalmazott a Fidelitas ügyvezető alelnöke.

Az oldal a linkre kattintva elérhető.

SZÉGYENFAL

 

Június 6-án mutatja be az új kormányt Orbán Viktor

Június 6-án kívánja bemutatni az új magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden az Országgyűlésben.

A politikus a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában elmondta, "egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult, nem körülményeskedő, nem balanszírozó, nem politikai egyensúlyra törekvő kormányzati struktúráról" van szó. A Miniszterelnökségből minisztérium lesz, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve szakfeladatként az európai uniós források felosztásáért - tette hozzá.

Lázár János véleménye szerint bár sokan úgy gondolják, de nem ügydöntő jelentőségű a minisztériumok száma. "Stabil parlamenti többség mellett a stabil kormányzati viszonyok, világos és egyértelmű kormányzati, szerkezeti szabályok érdemben javíthatják és járulnak hozzá ennek az országnak a versenyképességéhez" - hangsúlyozta.
Közölte, sokkal fontosabb az, hogyan kormányozható jól, hatékonyan az ország, lehetőség szerint a minél nagyobb átláthatóságot biztosítva.

Az államtitkár a kormányszerkezetről azt mondta, a Miniszterelnökség kvázi "politikai minisztérium" lesz. Majd felsorolta a szakpolitikai minisztériumokat: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Lázár János úgy értékelte, ez a 2010-es vagy az azt megelőző évek kormányzati struktúráját részben követő, részben azzal érdemben szakító javaslat. A minisztériumként működő Miniszterelnökség nem hagyomány nélküli - folytatta a politikus. Mint mondta, a miniszterelnöknek mindig volt saját munkaszervezete, amely megpróbálta összehangolni a kormányzati munkát, "behajtani a választóknak tett kormányzati ígéreteket".

2010-ben érdemi változások történtek a Miniszterelnöki Hivatal formális megszüntetése, a miniszterelnök munkakörnyezetének leszűkítése mellett, egy más típusú koordinációs feladat ellátása miatt - emlékeztetett. Ezt azzal indokolta, hogy "a kétharmados történelmi többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-pártszövetség" 2010-ben kísérletet tett az ország közjogi berendezkedésének újraalkotására, amelynek a koordinátora döntően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt.

Az államtitkár hozzátette: a miniszterelnök most azt javasolja, hogy újításként a magyar közjogi berendezkedésben a minisztériumok között legyen különbségtétel.

A politikus kitért arra is, felhatalmazást kérnek ahhoz is, hogy a kormány belső feladatmegosztásáról rendeletet alkothasson. Lázár János azt mondta, nincs abban a helyzetben, hogy "az egyes tárcák végleges feladatköréről, hatásköréről az önök számára megnyugtató és kielégítő tájékoztatást adjak".

Azt ugyanakkor elmondta, klasszikus értelemben vett igazságügy-, honvédelmi, valamint földművelésügyi minisztérium jön létre. Az Emmiről közölte, alapvető dilemma, hogy túl sok területet ölel fel a tárca, de mivel ennek az országnak mégis csak a legnagyobb versenyképességi előnye maga az ember, ezért a vele foglalkozó összes területet egy minisztériumban kell összehangolni.

Az államtitkár beszélt arról is, hangsúlyeltolódást jelent, hogy a kormány a következő négy évben a külgazdasági kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Mint mondta, lesznek változások a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési minisztérium feladatellátásában is.

Beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor a napokban - az előző kormányalakítások tapasztalatai miatt - konzultációkat folytat, amely "messze meghaladja a politikai szövetségesek a szintjét", megbeszéléseket tart a társadalom szereplőivel, érdekképviseletekkel, közéleti, közjogi szereplőkkel, a nemzetiségi szószólókkal.

Hozzátette: a héten még tárgyal a Nagycsaládosok Országos Szövetségének vezetőivel, a megyei jogú városok, a települési önkormányzatok szövetségeivel, az olimpiai bizottsággal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával, valamint a rendvédelmi és a pedagóguskar vezetőivel.

Úgy fogalmazott, a javaslatról el lehet mondani, hogy "mégis csak Magyarország demokratikus jogviszonyai között kivételesen, három alkalommal megválasztott magyar miniszterelnök terjeszti azt elő". Nem lehet azt elvitatni, hogy Orbán Viktor az elmúlt 25 évben az ország működtetése tekintetében páratlan tapasztalatra tett szert - hangoztatta.

Lázár János beszélt arról is, hogy a magyar közjogban erős jogkörei vannak a miniszterelnöknek a kormány személyi összetételének és szervezeti működésének meghatározására; nem a kormánynak van elnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya. Mint mondta, a kormányfő ezen jogkörei szinte töretlenek 1848 óta.

A törvényjavaslatot eredetileg Orbán Viktor és Semjén Zsolt (KDNP) terjesztette be, csatlakozott hozzájuk Lázár János mellett Vitányi István (Fidesz), Tiba István (Fidesz), Papcsák Ferenc (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP), Simicskó István (KDNP), Gulyás Gergely (Fidesz), Rubovszky György (KDNP), Vejkey Imre (KDNP), Vas Imre (Fidesz) és Ágh Péter (Fidesz).

 

Olyan képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik kiállnak a magyar érdekekért

Holnaptól célegyenesbe fordul a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampánya – jelentette be Nyitrai Zsolt.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, ismertetve a kampány utolsó két hetének menetrendjét, kifejtette: a korábbi hetekben elindított országjárás a következő napokban is folytatódni fog a Fidesz EP-képviselőjelöltjei, valamint a kormányzó pártszövetség ismertebb politikusainak részvételével.

Mint mondta: ezeken a lakossági fórumokon a fideszes politikusok párbeszédet folytatnak a választópolgárokkal, csak úgy, mint tették azt az országgyűlési választást megelőző kampányban is.

Nyitrai Zsolt tájékoztatása szerint a jövő héten indul a Fidesz telefonos kampánya, mely szintén az EP-választások jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója közölte azt is, hogy szórólapjaikat is a jövő héten juttatják el az emberekhez, melyben Orbán Viktor rövid üzenete és egy tájékoztatás olvasható az EP-választásokhoz kapcsolódó általános tudnivalókról.

A május 25-e előtti utolsó héten pedig százezer önkéntes fogja személyesen elvinni a párt támogatóinak Orbán Viktor miniszterelnök levelét – tette hozzá.

„Ugyanolyan nagy támogatottságot kell felmutatnia a Fidesz-KDNP-nek, mint az országgyűlési választáson, hiszen akkor tudják majd megfelelő módon képviselni az Európai Parlamentben a magyar érdekeket képviselőink” – fogalmazott.

Nyitrai Zsolt kiemelte, hogy a Fidesz álláspontja szerint olyan képviselőket kell Brüsszelbe küldeni, akik kiállnak Magyarországért, a magyar érdekekért, akik megvédik a rezsicsökkentést, a magyar födet, a magyar családokat és a munkahelyeket. Olyan képviselőket kell küldeni, akik nem tűrik, hogy bürokraták és bankárok diktáljanak nekünk, és akik kivívják a tiszteletet Magyarországnak és a magyaroknak – szögezte le.

 

Nincs nagyobb erő az egységnél

Legyűrtük a múltat, végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit, és ezzel legyőztük a kishitűséget és a megalkuvást is – hangsúlyozta Orbán Viktor.

„Nem tudtuk volna végigcsinálni az elmúlt négy évet Önök nélkül, Nélkületek” – mondott köszönetet a választóknak a miniszterelnök beiktatását követően a Kossuth téren, szombaton. Nem sikerült volna mindaz, ami sikerült, ha nem érezzük az Önök támogatását és elkötelezettségét a mi közös szenvedélyünk iránt, amit úgy hívnak: Magyarország – fejezte ki háláját a kormányfő.

A tanulság világos, nincs nagyobb erő az egységnél – mutatott rá, megjegyezve, hogy a közös erő a legyőzhetetlennek tűnő akadályokkal is megbirkózik. Hangsúlyozta: az a nép, amely összeadja erejét, korábban mozdíthatatlannak hitt sziklákat is elgörgethet az útjából.

Orbán Viktor egyúttal felidézte, hogy a rendszerváltást követő két évtized is azzal telt, „hogy oly sokan megpróbáltak eltéríteni minket a saját nemzeti céljainktól”. „El akarták hitetni velünk, magyarokkal, hogy nekünk úgysem sikerülhet” – tette hozzá.



Kiemelte: „azt akarták, hogy a történelem alakítsa a jellemünket, és ne a jellemünk a történelmünket”. Az eredmény nem is lehetett más, mint egyhelyben topogás, kiábrándultság és leszegett fej – vélekedett a miniszterelnök. Az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy „nagyszerű és csodálatos dolgok történtek a magyarokkal”. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy „valóban forradalom történt Magyarországon”, de nem az utcákon és a tereken, hanem a lelkekben ment végbe.

Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, legyűrtük a múltat, végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit, és ezzel szavai szerint legyőztük a kishitűséget és a megalkuvást. „Lehetetlennek tűnt, hogy négy év alatt a csőd széléről visszahozzuk Magyarországot, hogy visszaemeljük Európa fejlődő és elismert országai közé, de együtt sikerült, és végre felemeltük a fejünket” – hangsúlyozta.

Mint mondta, lehetetlennek tűnt az is, hogy visszaszerezzük Magyarország tekintélyét, amit a baloldal csúnyán megtépázott, de ma már számolni kell velünk, és hazánk ismét elfoglalhatja helyét a megbecsült országok között. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: „mindezt együtt vittük véghez, együtt jutottunk el idáig az egység erejével”.


A miniszterelnök szerint most Magyarország előtt egy nagyszerű, nagy ívű korszak körvonalai bontakoznak ki, „de valósággá csak akkor tehetjük, ha minden egyes küzdelmet megvívunk”.



„Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a május 25-i európai parlamenti választásra. „Ébresztőt kell fújnom, két hét múlva választás” – utalt a jobb és baloldali szélsőségesekre, akikkel ismét meg kell küzdeni.

Ennek kapcsán kifejtette: akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását és fejlődését, azok most Brüsszelben próbálják elgáncsolni, ugyanúgy, ahogy eddig tették.

„A bukott baloldal mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítsa az újságírókat, az uniós intézményeket, a bankokat, a kartelleket és a multikat. Készek arra, hogy Tavares-jelentéseket írjanak, és hazugságokat terjesszenek Magyarországról” – figyelmeztetett.



„Ne engedjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik akár így, akár úgy lejáratják Magyarországot” – szólított föl a kormányfő, hangsúlyozva, hogy nincs szükségünk olyanokra, akik feladják a magyar emberek érdekeit.

Ne engedjük Brüsszelbe azokat sem, akik fejjel mennének a falnak – utalt a Jobbikra. „Ők azt mondják, hogy Magyarország helye nem Európában van”.

Ezzel szemben Orbán Viktor szerint olyanokat kell küldeni az Európai Parlamentbe, akik képesek kivívni a magyaroknak járó tiszteletet, akik tudják, mit akarnak valójában a magyarok, olyanokat, akik nemcsak azt tudják, hogy gyáva népnek nincs hazája, hanem azt is, hogy a bátornak van.



Olyan képviselőket, akik becsülettel és alázatosan képviselik Magyarországot, akikkel közösen itthon és Brüsszelben kivívjuk a magyaroknak járó tiszteletet – fűzte hozzá. „Tudjátok, három a magyar igazság, most jön a második. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta beszédét a miniszterelnök.

 

Országjárásba kezd a Fidesz-KDNP

A Fidesz EP-képviselőjelöltjeinek, valamint a párt vezető politikusainak részvételével május 5-étől országszerte lakossági fórumokat tartanak majd.

Dömötör Csaba a keddi sajtótájékoztatón arról beszélt, május 5-e és 18-a között, az országjárás során várhatóan mintegy 120 helyszínen – budapesti kerületekben és vidéki városokban egyaránt – tartanak majd lakossági fórumokat. Mint mondta, a rendezvényeken a Fidesz EP-képviselőjelöltjei, valamint a Fidesz vezető politikusai vesznek majd részt, „így többek között Hende Csaba, Navracsics Tibor, Kövér László, Pelczné Gáll Ildikó vagy Szájer József”.

Az országjáráson azt szeretnénk majd elmondani, hogy olyan képviselőkre van szükség Brüsszelben, akik képesek kiállni a magyar érdekekért, és fellépnek mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesek ellen – szögezte le az EP-képviselőjelölt.

Ugyanitt Hidvéghi Balázs kijelentette, április 6-án a választók egy széles nemzeti összefogásra szavaztak, és elutasították a baloldali és a jobboldali szélsőségeket is.

Hangsúlyozta, az emberek elutasították azt a veszélyes baloldali gazdaságpolitikát, amely mindig a másokhoz való igazodásról szól, gyűlölködésre épül, és amely „több alkalommal Magyarországot hátba támadta, és külföldön besározta az elmúlt időszakban”. Ugyanígy elutasították azt a jobboldali szélsőséges és veszélyes politikát, amely az unióból való kilépést javasolja, csupán azért, mert nem mindennel vagyunk elégedettek az EU működését tekintve – fogalmazott.

Az EP-képviselőjelölt kiemelte, a nemzeti érdekekért határozottan kiálló, kiegyensúlyozott politikát kell folytatni az unióban. Nemzetek Európájában gondolkodunk, ahol minden nemzet kiáll a saját érdekeiért, és ahol a magyar érdekekért is kiállnak az EP-be delegált képviselők – fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a május 25-i választás tétje rendkívül nagy, mert nem mindegy, kik képviselik hazánkat Brüsszelben és Strasbourgban.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti listát állított fel, kifejezve azt a tényt, hogy a magyar állam felelősséget visel az egész magyar nemzetért. Így listánkon a Felvidék, a Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és a diaszpóra magyarsága is képviselteti magát egy -egy jelölttel – jegyezte meg. Ugyanakkor elmondta azt is, fontos, hogy a felvidéki és az erdélyi magyarok részt vegyenek a Szlovákiában és Romániában tartott európai parlamenti választáson, és támogassák az ottani jelölteket.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP EP-képviselői arra készülnek, hogy a továbbiakban is megvédjék a magyar érdekeket az unióban, és kiállnak a számunkra fontos kérdések mellett, valamint amellett, hogy a nemzeti hatáskör alatt álló ügyekben helyi döntések szülessenek. Példaként a pálinkafőzést, valamint az akácmézet említette.

A sajtótájékoztatón Dömötör Csaba reagált Újhelyi István szavaira is. Azt szeretnénk kérni a baloldal képviselőitől, hogy fogadják el a választók döntését, és hagyjanak fel a választási eredményekkel kapcsolatos hisztériakeltéssel – jelentette ki. Úgy fogalmazott, „rossz hagyománya az MSZP-nek, hogy mindenféle papírosokat küld ki Brüsszelbe, illetve a világ számos helyére, mert ezeken a papírokon általában valótlanságok szerepelnek”.

 

 

Kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP

Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP az április 6-i országgyűlési képviselő-választáson a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján.

A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.

A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján - az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók miatt ugyanis csak szombaton tudták befejezni a szavazatok összeszámlálását az egyéni körzetekben - a Fidesz-KDNP országos listájára 2.264.730 , az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-ére 1.290.804, a Jobbikéra 1.020.476 szavazat, az LMP-ére pedig 269.413-an szavaztak.

A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott be az Országgyűlésbe.  

A múlt vasárnap tartott választás után a szavazatoknak csak majdnem 99 százalékát összesítették a szavazatszámláló bizottságok. Minden választókerületben egy szavazókörben nem bontották föl az urnákat, hanem azokat elzárták. Szombaton ezekbe az urnákba keverték bele a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait, és együtt számlálták össze a szavazatokat, majd megállapították a nem jogerős végeredményt a választókerületekben.  

Az utolsóként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú választókerületében fejezték be a szavazatok számlálását, az adatokat nem sokkal negyed 12 után hozta nyilvánosságra az NVI.   

A múlt vasárnapi részeredményekhez képest egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati újraszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott.    A nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22.058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg, a legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11.415-en. Az országos listát állított 13 nemzetiség ugyanakkor szószólót küldhet a parlamentbe.  

Azt követően, hogy az szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult.  

A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon kell megállapítania a választás országos listás eredményét.  

Az április 6-i szavazáson a választópolgárok két külön szavazólapon adhatták le voksukat: egyrészt voksolhattak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthettek, hogy az országos listáról melyik pártot vagy nemzetiséget támogatják. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistákra szavazhattak.  

Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás szavazatok és az egyéni kerületekben nem hasznosult, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztották ki.  

Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.

 


4. oldal / 16


www.honlapbolt.net
2010