Országos Hírek

„Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni!”

Csak akkor kaphat az emberek többséges esélyt a jólétre és a sikerre, ha életerős államuk és cselekvőképes kormányuk van -  jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében úgy fogalmazott, „nincs hálásabb feladat, mint olyankor találkozni, amikor jó híreket oszthatunk meg egymással”. Jó híreket arról, hogy Magyarországon negyven év után először csökken a rezsi, arról, hogy nő a foglalkoztatottság, arról, hogy évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, arról, hogy stabilan növekszik a gazdaság. Arról, hogy mindenki tartós növekedést jósol nekünk, sőt, még magasabbat, mint mi magunk. Arról, hogy mi vittük véghez a második legnagyobb minimálbér-emelést  Európában, így nálunk növekszik az emberek keresete. Arról, hogy Magyarország meg tudja védeni, sőt valamelyest növeli is a nyugdíjak értékét, arról, hogy a pénzügyeink stabilak, évek óta három százalék alatt tartjuk a hiányt – sorolta.


A kormányfő hangsúlyozta, négy évvel ezelőtt nem csupán arra vállalkoztak, hogy előállítanak néhány értékes gazdasági eredményt. A hajdani kaiser világa, „a minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve” még várat magára Magyarországon – jegyezte meg.

Kiemelte, négy év távlatából már látjuk, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, 20 év alatt a második. Leváltottuk azt a rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült fel, aminek a felépítésében mi is részt vettünk, amit korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani - tette hozzá, utalva arra, hogy az első Orbán-kormány négy éve nem volt elegendő erre. Felidézte, 1998-ban azt hirdették meg: több mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás. Ennyire futotta az erőnkből – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, visszajöttek a szocialisták és az „oldalkocsis liberálisaik”, és 2010-re tönkrevágták az országot.

Emlékeztetett rá, tízmillió emberből csak 3 millió 600 ezer dolgozott, és csak a fele fizetett adót, százezrek számára hiányzott az emberi méltóság alapját adó munka, és egyre nőtt azok száma, „akik nem a gyerekeikért, hanem a gyermekekből, a gyermekek után járó segélyekből éltek”. A munkának nem volt becsülete és tisztességes bére, a nyugdíjak zsugorodtak, a rezsi folyvást nőtt, a szolgáltatók gátlástalanul visszaéltek erőfölényükkel, százezrek rekedtek devizacsapdában, mert a bankok lépre csalták őket – sorolta. Szavai szerint a vállalkozók vergődtek a sok adó miatt, a bankok pedig inkább pénzügyi spekulációkkal akartak pénzt keresni, semmint tisztességes hitelezéssel. Orbán Viktor szerint ebben az időszakban a legtöbb ember úgy érezte, a lelkét is kidolgozza. Hogyan jutottunk ilyen mélyre? – tette fel a kérdést.



Rámutatott, 1990 előtt az államban testesült meg az elnyomás és a megszállók kiszolgálása, ezért az államot tekintettük fő ellenségnek. Úgy vélekedett, ezért az első rendszerváltás eredményeként egy saját polgárait megvédeni képtelen, a közösség érdekeit képviselni alkalmatlan állam született meg.  A kommunista állam szétbontása megtörtént, de a magyar állam újjászervezése elmaradt – szögezte le. Hangsúlyozta, a nemzetnek és a nemzeti érdeknek nem volt sem megtestesítője, sem képviselője, helyette a fékek, az ellensúlyok és a szabad piac nevében a „labancok és megbízóik kényük- kedvük szerint alakították a dolgokat Magyarországon”.

2010-ben már látszott, hogy a posztkommunista rendszer nem tudta bebizonyítani gazdasági, társadalmi és morális fölényét a régivel szemben. Az ország úgy érezte, hátrább és lejjebb kerültünk, amíg 2010-ben be nem telt a pohár, és újabb rendszerváltás mellett döntöttünk – jelentette ki. Ennek kapcsán kiemelte, mindent újra kellett értelmezni, tervezni és alkotni, és az erős Magyarországot kellett célul kitűzni. A miniszterelnök elmondta, ennek jegyében volt szükség az új alaptörvényre is. Köszönet Schmitt Pálnak – jegyezte meg.

Emellett helyre kellett állítani a szuverenitást és a nemzeti érdekek védelmét a külső és nemzetközi erőcsoportokkal szemben. Rendet kellett teremteni, hogy megvédhessük magunkat a katasztrófák, a bűnözők, a spekulánsok, szélhámosok, vagyis a biztonságos és becsületes élet ellenfeleivel szemben – fogalmazott.  Új szerződést kellett kötni a városainkkal és a falvakkal – utalt az adósságátvállalásra, illetve arra, hogy az iskolák és a kórházak állami fenntartásba kerültek. Szólt arról is, hogy új gazdasági megállapodást kellett kötni az állam és az emberek között, be kellett vezetni a méltányos közteherviselés elvét. Ezért hoztuk létre a bankok és multik adóját, a családi adórendszert, a rezsicsökkentést, a béremeléseket és a közmunkát – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet, egy sikertelen és gyenge országban az emberek sikere is ritka, csak keveseknek jut osztályrészül. 2010-ben ezen kellett változtatni, ez volt a második rendszerváltás lényege, a közösség megerősítését emeltük a legfőbb céllá – szögezte le. A sikeres Magyarország feltétele az erő, csak akkor kaphat az emberek többséges esélyt a jólétre és a sikerre, ha életerős államuk és cselekvőképes kormányuk van – jelentette ki. Hozzáfűzte, a Fidesznek és a KDNP-nek az lett a küldetése, hogy 20 év alatt kétszer váljon rendszerváltó erővé.



Beszélt arról is, hogy a második rendszerváltás ténye önmagában cáfolja azt a feltételezést, hogy az emberek ne akarnának részt venni a politikában. A miniszterelnök szerint az emberek tömegesen állnak készen, ha olyan ügyekben és olyan ügyekért kérik a részvételüket, ami fontos számukra. Példaként a rezsicsökkentés megvédéséért indított aláírásgyűjtést és a békemenetet említette.

Ma két út áll előttünk: itt a második a rendszerváltás, ott a posztkommunista rendszer; a jövő és a múlt – hangsúlyozta. A kormányfő megjegyezte, érdemes a baloldal és a rendszerváltás kapcsolatát is megvitatni. Ennek szimbóluma az éhségmenet élén menetelő pártvezető, aki közben százmilliókat meneteltet ki külföldi számlájára – utalt Simon Gáborra.

Orbán Viktor ugyanakkor arra kért mindenkit, annak ellenére, hogy a baloldal a saját bajaival birkózik, „legyünk észnél”. Sose felejtsük el, a modern demokráciában mindenről az emberek, a választók mondják ki a végső szót, 2010-ben is így volt, és most is így lesz – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint válaszolni kell arra a kérdésre is, hogy helyes döntés volt-e, hogy a kétharmados választási felhatalmazást nem az előző rendszer „foltozgatására, kiigazítására fordították, és nem kerestek alkut a posztkommunista rendszert védelmező baloldallal és a külföldi érdekcsoportokkal, hanem Magyarország teljes megújítását választották. A kérdés nem jogi természetű, hanem erkölcsi – húzta alá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, egy ország, egy nemzeti közösség megújítására, teljes újjászervezésére vállalkozni nemcsak bátorság, erő, hanem elsősorban erkölcsi felelősség kérdése is. A választók ránk bízták az ország gyarapítását, és számon is kérik, hogyan sáfárkodtunk vele; kihoztuk-e belőle a lehető legtöbbet. Mi a kétharmados győzelmet,  kormányzati hatalmat nem megérdemelt sikernek tekintettük, hanem megbízatásnak és felhatalmazásnak, amit a köz javára kell használnunk, és amivel majd el is kell számolnunk – fűzte hozzá a kormányfő. Ha másként teszünk, hűtlenek és méltatlanok lettünk volna – szögezte le.

A miniszterelnök arról is beszélt, kényelmesebb lett volna az életünk kevesebb támadás, gyalázkodás nélkül, és sok-sok elismeréstől a posztkommunizmus haszonélvezőitől, de nekünk nem kellett se a tál lencse, se a harminc ezüst, se a közös gyékény.



Orbán Viktor leszögezte: egy nagy, felívelő korszak küszöbén állunk, ezt kell most átlépnünk együtt, minden magyarnak. Hogy átléphessük, ki kell tartanunk a keresetlen, világos és egyenes beszéd mellett. Nem szabad visszacsúsznunk a hímezés-hámozás, egyfelől-másfelől világába, ahol egy ordas nagy hazugságról azt mondják, hogy nem bontották ki az igazság minden részletét, és ahol a képünkbe vághatják: hazudtunk reggel, éjjel, meg este – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, csak olyan nép boldogulhat, melynek van önbecsülése. Az elmúlt négy évben óriásit fordult a világ; mi, magyarok újra hinni kezdtünk magunkban, lassan visszatér az önbizalmunk is. A kormányfő felidézte a vörösiszap-katasztrófa leküzdését, az ezt követő újjáépítést, a dunai árvíz elleni sikeres védekezést, valamint a brüsszeli bürokraták támadásait a bankokat és multikat érintő különadók miatt, és az erre válaszul adott békemenetet. Mindhárom esetben úgy érezhettük, hogy nálunk hatalmasabb erőkkel kerültünk szembe, melyek ellen nincs is esélyünk. De mindhárom esetben legyőztük a félelmünket – szögezte le a miniszterelnök.

Elegünk lett abból a politikából, mely mindig csak azt lesi, hogy miként feleljünk meg a nyugatnak, a bankároknak, a nagytőkének, a külföldi sajtónak, hogyan tegyük fel első szóra a kezünket, mint akinek nincs múltja, önérzete, önálló akarata, mintha nem volna saját ítélőképességünk, kultúránk, történelmünk – jelentette ki Orbán Viktor. Az elmúlt négy évben legyőztük a hajbókoló, szolga-mentalitást. Újra van önérzetünk, önbecsülésünk és önbizalmunk, vagyis Magyarország többé nem hagyja magát – tette hozzá.

A kormányfő aláhúzta, ma már mindannyian láthatjuk, hogy többségben vannak azok, akik tudják, hogy küzdeni kell, akik elszántak, hogy változtassanak az életükön, akik nem alkusznak meg a sors csapásaival, akik nem segélyt, hanem, munkát követelnek, és előbbre akarnak jutni, akik a legnehezebb helyzetekben is felveszik a kesztyűt. Ha valamire, akkor erre nyugodtan mondhatjuk: igazi forradalom és rendszerváltás – fűzte hozzá.



Orbán Viktor kiemelte, Magyarország lelkében és szellemében is megfiatalodott, ez már nem az az ország, mely négy évvel ezelőtt volt. A kormányfő szerint ki gondolta volna négy éve, hogy éppen hazánknak lesz ereje ahhoz, hogy megadóztassa a bankokat, multikat, és csökkentse a rezsit. Ki gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország tudja letörni az inflációt, 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, növelni tudja a foglalkoztatottságot, emelni a béreket, stabil gazdasági növekedést elérni?  Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni az IMF-et, és a saját lábára állni? Ki gondolta volna néhány éve mindezt arról az országról, melyet akkor Görögországgal együtt emlegettek, és azt jósolták, hogy összeomlik és csődbe kerül? Ki gondolta volna, hogy a durván támadott magyar megoldásokat mások is átveszik? – sorolta a miniszterelnök.

Orbán Viktor leszögezte: ez egy másik Magyarország. Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is. Más jövőnk lesz, mint amilyet a londoni és brüsszeli jósdák „papjai” jövendöltek nekünk. Már ha a szavazók is úgy akarják – jegyezte meg.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem; csak annyi történt, hogy a hátrálásból átmentünk támadásba. Leszögezte: téved, aki azt gondolta, mi robbantottuk ki ezt a konfliktust. Amikor 2010-ben kormányra kerültünk, az már javában folyt a multik és fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek, a monopóliumok és a vásárlók között, és mi, magyarok mindenhol vesztésre álltunk.

2010-ben azt kellett eldöntenünk, hova állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta, az erőviszonyok azóta megváltoztak, több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek még nincs vége. Orbán Viktor kitért arra is, negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve, de még mindig sok dolgozni akarónak nincs munkája. Kevesebbet kell fizetni a gázért, villanyért, távfűtésért, de még mindig többet, mint ami igazságos lenne. Lassult a népességfogyás üteme, de még mindig fogyatkozunk, mert segélyezésre nem lehet jövőt építeni, devizaadósságra gyereket vállalni. Nőtt a minimál-és átlagbér, de hol vagyunk még a biztonságtól és a kényelmes élettől – sorolta a miniszterelnök.



A kormányfő leszögezte: meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – húzta alá. Orbán Viktor szerint ingyen ezután sem fogunk kapni semmit, csak azt, amit magunknak kiharcolunk. Az elmúlt években ezt tettük, és jól tettük. Ebből most is erőt meríthetünk – jegyezte meg.

Történelmi lehetőségek nyílnak a számunkra, miután egész Közép-Európa felértékelődik. Általános egyetértés, hogy régiónk a fellendülés korszaka elé néz. Célul tűzhetjük ki: Magyarországon a munka után még kevesebbet kelljen adózni, nálunk legyen a legolcsóbb energia egész Európában – húzta alá Orbán Viktor. El tudjuk érni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, az dolgozhasson, és tisztességgel megélhessen a munkájából, és eljuthatunk oda, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson. Képesek leszünk eljutni oda, hogy minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson, amennyit szeretne.



Nagyon sok van még ebben az országban. Sokkal több, mint azt bárki gondolná. Nem szabad hagynunk, hogy az irigyek lebeszéljenek, a kishitűek eltérítsenek, az ellenérdekeltek elbizonytalanítsanak bennünket – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint „valójában minden küzdelem, minden támadás és kilőtt golyó mögött ugyanaz a szándék rejlik, legyen szó rezsiharcról, bankadóról, alkotmányról vagy bármi másról.” Az a kérdés, hogy Magyarország a küzdők és a győztesek országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók. Az a kérdés, hogy megelégszünk-e azzal, ami jut, vagy megküzdünk azért, ami jár. Az a kérdés, erős ország leszünk-e, amelyet nem lehet semmibe venni, vagy gyenge, amely kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza – tette fel a kérdést Orbán Viktor.

Megjegyezte, most van itt az ideje, hogy „összekapaszkodva és egymást bátorítva belépjünk abba a jövőbe, amiért az egész ország négy éve dolgozik.”Mutassuk meg újra áprilisban, hogy erősek és egységesek vagyunk. Mutassuk meg, hogy nem gazsulálunk senkinek. Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni – jelentette ki a kormányfő, aki szerint „ha nem mi irányítjuk a saját életünket, akkor valaki más fogja.” Mit kell tennünk ötven nappal a választások előtt? Fújjátok meg a kürtöket és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.

A teljes beszédet IDE kattintva lehet megnézni.

Forrás: fidesz.hu

 

Ma kezdődik az ajánlások gyűjtése

Hétfőn reggel kaphatják meg az egyéni választókerületi választási bizottságoktól a választáson indulni szándékozó jelöltek és pártok azokat az ajánlóíveket, amelyeken gyűjteniük kell az induláshoz szükséges jelöltenkénti 500 aláírást.

Mától kaphatják meg a választási irodáktól a jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlóíveket, ezzel elkezdődik az áprilisi országgyűlési választás aláírásgyűjtése. Az áprilisi országgyűlési választáson jelöltként indulni szándékozóknak ajánlóíveken kell az induláshoz szükséges 500 érvényes támogató aláírást összegyűjteniük. A választáson indulni szándékozó pártoknak, jelölteknek az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál kell igényelniük az ajánlóíveket. Az igényléseket már leadhatták korábban is a pártok és jelöltként indulni szándékozók, de a választási irodákban csak a hétvégén kezdték kinyomtatni azokat.

Azok a jelöltek és jelölőszervezetek, amelyek múlt péntekig leadták igényüket az ajánlóívekre, legkorábban ma reggel munkakezdéskor vehetik át az íveket, ezzel kezdetét veszi a két hétig tartó az aláírásgyűjtés. Az egyéni választókerületben indulni szándékozó jelölteknek március 3-áig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást.

Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja, hogy munkahelyen, munkavégzés közben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi vagy nemzetiségi önkormányzat hivatalos helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben valamint egészségügyi szolgáltató helységeiben gyűjtsék azokat.

 

Február 6-14 - A házasság hete

A házasság hete mozgalom – amelyhez immáron huszonegy ország csatlakozott – tizenhét éve az Egyesült királyságból indult. Magyarországon 2014-ben nyolcadik alkalommal veszi kezdetét a házasság értékeit hangsúlyozó kezdeményezés. Idén a házasság hete február 9-16. –ig tartott.
A házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, mely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről.


A házasság hete alkalmából Lackner Pál evangélikus püspök Budapesten tartott előadásán a kapcsolatok nehézségein átívelő szeretetről beszélt.

„A párkapcsolatban meglévő konfliktus alapvetően nem baj, sőt, természetes. A nehézségek kezelését azonban tanítani és tanulni szükséges, hogy azokon úrrá tudjunk lenni.” Az evangélikus püspök kifejtette, hogy ez a tanulási folyamat azonban sohasem tekinthető lezártnak, hiszen mindig vannak újabb és újabb súrlódások, amelyeknél a másikra tapintattal és figyelemmel szükséges viszonyulnunk. A püspök egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a mai fogyasztói társadalom azt mondja, hogy ami nem működik azt el kell dobni, addig a keresztyén értékrend arról tesz tanúságot, hogy kapcsolatainkat szeretettel és odafigyeléssel meg lehet javítani. Lackner Pál Winston Churchill egyik mondásának parafrázisaként elmondta: „A házassághoz is energia, idő és befektetés szükséges, de nincs jobb ennél.”

Keresztes Ilona a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője szerint „nem a házasság teszi tönkre a kapcsolatot, sokkal inkább az elköteleződés teszi teljessé az életet. Ezen a héten arról fogunk beszélni, hogy a fiatalok ne féljenek és ne riadjanak meg az elköteleződéstől, hanem merjenek házasságot kötni azzal akit szeretnek.” A műsorvezető egy fiatalokkal folytatott beszélgetésére hívta fel a figyelmet, melyből kiderült, hogy az ifjú generáció tagjai áhítanak a jó házasságra. A párkapcsolaton belüli konfliktusokkal kapcsolatban Keresztes Ilona hangsúlyozta, hogy „a jó házasságnak nem az a titka, hogy nincsen benne baj, hanem az, hogy a szerelmesek elbírják, elviselik ezt szeretetben.”

Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök szerint „mivel a negatív hír eladhatóbb, ezért a jóról, a házasság értékeiről nehezebb hírt adni. Ugyanakkor tudnunk kell és hirdetnünk, hogy a család az aranykulcsa az ép, egészséges társadalomnak.” A katolikus segédpüspök kifejtette, hogy az egyház az, amelyik a házasság fontosságát hangsúlyozva, a házasulandók képzésével és a megházasodottak lelki kísérésével erősíteni kívánja a nemzetet.

„A házasság intézménye minden statisztikai adat ellenére sincsen válságban. A házasság Isten ajándéka, amely megerősíti és összeköti az elköteleződést vállalókat” – mondta Herjeczki Kornél, a házasság hete szervezőbizottságának tagja. Tájékoztatásából kiderült, hogy egy tizenhat országra kiterjedő kutatás alapján az élettársi kapcsolatban élők együttléte átlagosan két évig tart és a meg nem házasodottak csupán négy százalékának marad meg a kapcsolatuk tíz évnél tovább. „Ezzel szemben a házasság olyan közösség, ami örök időig kell, hogy szóljon” – fogalmazott.

A házasság hete országos programsorozathoz nemcsak egyházak, hanem civil szervezetek is csatlakoztak, hogy színes programokkal, figyelemfelhívó kampányokkal a házasság értékéről beszéljenek házasoknak és házasság előtt állóknak. A programsorozat idei mottója: „Aki keres, azt megtalálják.”

 

Szombaton startol a kampány

Szombaton kezdődik a hivatalos választási kampány, hétfőtől pedig a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselőjelöltekre, azaz arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon.

Február 15-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya az új választási eljárási törvény értelmében, ekkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó új szabályok is.

A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt.

Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. Az ajánlás intézményében nagy változást hozott az új szabályozás: ajánlócédulák helyett már íveken ajánlhatnak képviselőjelölteket a választópolgárok, és egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag „képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.

Az ajánlóívekről, az ajánlás folyamatáról a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) iránymutatást fogadott el vasárnap. (Az iránymutatás intézménye nem kötelező érvényű, de elősegíti a választási szervek jogalkalmazását.) Az iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről még kitöltetlen állapotában sem lehet másolatot készíteni, továbbá hogy a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.

A dokumentumban – utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára – az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölőszervezet a székházában megszervezze az ajánlásgyűjtést, de az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt benne.

Az NVB szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.

A testület felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlóíveken szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célra nem használhatja fel senki. Az ajánlások érvényességét a választási iroda ellenőrzi.

Az ajánlóíveket már lehet igényelni a az országgyűlési egyéni választókerületi irodáktól (oevi), de az íveket legkorábban hétfőn adhatják ki a választási irodák, amelyek a választási informatikai rendszerből nyomtatják ki őket. Az ajánlóíveken szerepel az ajánlóív sorszáma, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet (közös jelölés esetén a jelölőszervezetek) neve vagy a független jelölés ténye és a választókerület megjelölése.

Az oevi-k hitelesítő bélyegzőlenyomattal látják el az ajánlóívek valamennyi példányát. A gyűjtés befejezésekor az összes ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) le kell adniuk a jelölteknek, jelölőszervezeteknek az oevi-nek.

 

Simon Gábor eltűnt

Az MSZP pénze lehet a Simon Gábor osztrák bankszámláján parkoló negyedmilliárd forint – közölte Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője azt kérte: Simon jelenjen meg ma a mentelmi bizottság ülésén. Közben kiderült, a szocialisták bele sem szeretnének nézni abba az alternatív vagyonnyilatkozatba, amelyet korábban Simon a pártvezetés számára készített. Az MSZP bukott elnökhelyettese a sajtó számára elérhetetlenné vált.

Nem vizsgálják meg és nem is hozzák nyilvánosságra az MSZP-ben azt a vagyonnyilatkozatot, amelyet Simon Gábor, a szocialisták napokban lemondott elnökhelyettese kimondottan a párt számára készített. A szocialisták ugyanis nem elégednek meg az országgyűlési képviselők által leadott és a nyilvánosság számára is elérhető bevallásokkal, hanem külön nyilatkozatot kérnek a honatyáktól és minden párttisztséget viselő személytől. Arról is külön kell nyilatkozni, hogy semmilyen erkölcsileg megkérdőjelezhető ügyük nincs.

Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, hogy a vagyonnyilatkozatokat mindenkinek lezárt borítékban kell benyújtani, kibontani pedig csak az alapszabályban leírt esetekben lehet a párt etikai testülete, illetve fegyelmi testületének vezetői által, valamint a vagyonnyilatkozatot adó személy jelenlétében. Mivel Simon Gábor már kilépett a pártból, a boríték zárva marad, a volt elnökhelyettes pedig akár bontatlanul visszakaphatja – vagyis vélhetően sosem fog kiderülni, mit vallott be egykori pártjának a nyilvánosság elől eltitkolt 240 millió forintból és budai luxuslakásának eddig szintén tisztázatlan finanszírozásáról.

Rogán Antal arra szólította fel Mesterházy Attila MSZP-elnököt: érje el, hogy Simon Gábor megjelenjen ma az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén, és adjon magyarázatot a rejtélyes százmilliókra, vagy legalább a bizottság szocialista tagjai legyenek ott, és mondják el, amit tudnak. – Ha nem jelennek meg, és nem tisztázzák, amit Simon Gábor nekik mondott, akkor nyilvánvaló, hogy közösen titkol valamit az MSZP és az MSZP volt elnökhelyettese – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Rogán szerint ebben az esetben minden parlamenti pártnak kötelessége, hogy az Országgyűlés holnapi, utolsó ülésén minden parlamentáris eszközt közösen vegyenek igénybe a rejtélyes százmilliók eredetének tisztázására. Rogán szerint egyetlen logikus magyarázat van rá, hogy Simon az új vagyonnyilatkozatában miért nem tüntette fel a 240 millió forintos vagyont: „A rejtélyes, Ausztriában tárolt százmilliós összeg valójában nem az ő pénze, hanem az MSZP-é, és csak megőrzésre kapta.” A politikus szerint ezt a szocialistáknak egyértelműen tisztázni kell, hiszen Simon az MSZP második embere volt, vagyis „vele és az ügyeivel a Magyar Szocialista Pártnak el kell számolnia”. – A rejtélyes vagyon ügye ugyanis csak most kezdődik – hangsúlyozta Rogán Antal.

A Magyar Nemzet egy héttel ezelőtti leleplezése után Simon nem állt ki a nyilvánosság elé, egy-két újságíró tudott csak vele beszélni az első napokban saját otthonánál, de érdemben ott sem adott tájékoztatást. Azóta viszont nyomtalanul eltűnt. Az elmúlt napokban csak egy közleményt adott ki arról, hogy mai hatállyal lemond mandátumáról.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a szocialisták bukott elnökhelyettese ellen az adóhivatal vélhetően vagyonosodási vizsgálatot fog indítani. A Hír TV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a politikusnak ebben az esetben bizonyítania kell, hogy legális forrásból származik az ausztriai számlán parkoltatott pénze. Az ügyészség szerint egyébként Simon Gábor 50 millió forint adót nem fizetett be a 240 millió forintnak megfelelő valuta után. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint túl nagy összegről van szó, így már akkor sem úszhatná meg a felelősségre vonást, ha megfizetné adótartozását. Kifejtette azt is, hogy gondatlanságból nem lehet adócsalást elkövetni, az összeg nagysága pedig a szándékosság felé hajlik.

Budai Bernadett, az MSZP szóvivője tegnap megismételte, hogy a szocialistáknak is érdeke, hogy a hatóságok az ügy minden részletét kiderítsék.

Forrás: mno.hu

 

Védjük meg a GYED extrát!

Tisztelt Olvasóink!

Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke pár nappal ezelőtt azt a bejelentést tette, hogy kormányra kerülése esetén az MSZP eltörölné a GYED extrát.
Ennek az új családtámogatási formának az eltörlése rendkívül nehéz helyzetbe hozná a gyermeket nevelő családokat.
A GYED extra eltörlésével kapcsolatos tervek ismételten azt bizonyítják, hogy a Gyurcsány-koalíció, amely egyszer már tönkretette az országot, semmit sem tanult.
Egyszer már felszámolták a családtámogatási rendszert, s most újra a családokat megszorító politikájukat akarják az országra erőltetni.  

Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy számunkra a család az első! A Fidesz ezért aláírásgyűjtésbe kezd a GYED extra védelmében.

Az aláírásgyűjtés a Fidesz-irodákban, köztereken és az interneten történik, ezen az oldalon:

KATTINTSON IDE

Ha Ön is egyetért azzal, hogy a kormánynak a baloldali támadások ellenére is ki kell állnia a GYED extra mellett, kérjük, írja alá a petíciót és továbbítsa ismerőseinek is.

Be kell bizonyítanunk, hogy közösen képesek vagyunk megvédeni a magyar családokat.   

Számítunk Önökre!

 

Babakötvényt a Kincstárból

2013. december 2-től vásárolható a Babakötvény a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain. Decemberben rekord nagyságú, a 2006. januártól eltelt időszak havi adatait is meghaladó összeg áramlott az új Babakötvény konstrukcióba.

Az állam által nyújtott életkezdési támogatás összege – ami jelenleg 42.500 Ft – a Magyar Államkincstár által vezetett Start letéti-számlán kerül automatikusan elhelyezésre a gyermek születését követően. A Start letéti-számlán elhelyezett életkezdési támogatás összege nem egészíthető ki további befizetésekkel, illetve kamatozása megegyezik a mindenkori infláció mértékével. A szülőknek lehetőségük van azonban arra, hogy az összeget a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatain díjmentesen nyitható Start-értékpapírszámlára helyezzék át és azokat a Kincstár automatikusan kizárólag a gyermek születési évéhez igazodó Babakötvénybe fektesse be, amely infláció felett 3%-os adó-, járulék- és illetékmentes kamatot garantál a futamidő végéig. Erre a számlára a szülők, törvényes képviselők és hozzátartozók, valamint a települések önkormányzatai – korlátlanul – fizethetnek be forint összegeket. 

A szülők, a törvényes képviselők és a hozzátartozók a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is nyithatnak – egyszeri, 25.000 forint befizetése mellett – Start-értékpapírszámlát. Fontos kiemelni, hogy a számlanyitás és a számlavezetés díjmentes, illetve bármekkora forint összeget be lehet fizetni a gyermek javára, amely készpénzben, átutalással, bankkártyás fizetéssel is megtehető bármely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálaton, valamint kiegészítő szerződés birtokában a Kincstár WebKincstár forgalmazó csatornáján keresztül. A magánszemélyi befizetések után évente az összeg 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft további állami kamattámogatás jár.
A gyermek 18. életévének betöltéséig, illetve a Babakötvény lejáratáig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól.

A kedvező feltételek miatt a szülőknek érdemes megfontolniuk, hogy a korábban banknál vezetett Start-számlákat átvigyék a Kincstárhoz. Első lépésként az ügyfélnek a Kincstár valamely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán – a gyermek nevére – Start-értékpapírszámlát kell nyitnia. Az ügyintéző által rendelkezésre bocsátott nyomtatványt – kitöltés után – az ügyfélnek a korábbi számlavezetőhöz kell benyújtania, és ezen nyomtatvány alapján a számlavezető a nála vezetett Start-számla megszüntetésével egyidejűleg az addig összegyűlt összeget a kincstári Start-értékpapírszámlára átutalja.  A Kincstárhoz érkezett összeg ezt követően külön rendelkezés nélkül automatikusan befektetésre kerül a gyermek születési évének megfelelő sorozatú Babakötvénybe.

A Start- értékpapírszámla nyitáshoz szükséges dokumentumok:

•    a szülő (vagy a gyermek törvényes képviselőjének) személyazonosító kártyája/igazolványa, és – ha van – lakcímkártyája,
•    a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány (amennyiben rendelkezésre áll), vagy arról szóló hivatalos igazolás,
•    gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája,
•    annak a szülőnek az egyetértő nyilatkozata, akinek a családi pótlékot folyósítják.

A Start- értékpapírszámlával kapcsolatos bővebb információért hívja a Magyar Államkincstár Call Centerét (06-1-452-2900), látogasson el a Kincstár honlapjára (www.allamkincstar.gov.hu), vagy keresse személyesen a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Állampénztári Irodájának állampapír forgalmazó ügyfélszolgálatát az alábbi elérhetőségeken:
4026 Debrecen, Hatvan utca 15.
Telefon: +36-52/516-288, +36-52/516-284, +36-52/516-290, +36-52/516-313
Fax: +36-52/516-203
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Debrecen, 2014. január 21.

Magyar Államkincstár
Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság

 

Országgyűlési Választás 2014

 


7. oldal / 16


www.honlapbolt.net
2010