Hírek, események

Hajdúnánási gimnazisták a budapesti Kendo Európa-bajnokságon

2017. május 12–14 között a budapesti Tüskecsarnokban rendezték meg a 28. Kendo Európa-bajnokságot, amelynek házigazdája a Magyar Kendo Szövetség volt. Már a verseny megkezdése előtt történelmi pillanatnak lehettek tanúi az EB-re látogató közönség: az Európa-bajnokságok történetében először 41 ország, 537 versenyzőjével jelent meg.

Hajdúnánási vonatkoztatása is volt az eseménynek.

Az természetesnek mondható, hogy a Hajdúnánási Iskolai Kendo Klubból ketten vettek részt az esemény szervezésében, viszont a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium 10. A osztályos tanulói is megismerték az Európa-bajnokság hangulatát. Szemán István tanár úr jutalomkirándulással egybekötve hozta el diákjait.

A gimnáziumban a 2016/2017-es tanévben kezdődött a kendo oktatása Usui Atsuto japán testnevelő tanár segítségével. Az osztályoknak heti 1 alkalommal, testnevelés órán kell a kendo alapjait elsajátítani. A jutalom kirándulás lehetőségét a leglelkesebb osztály kapta, és mivel nem volt kötelező a részvétel 13-an jelentkeztek önként.

A diákok nagy izgalmakkal szembesültek, ugyanis a magyar férfi válogatottnak (hősies küzdelmek árán) az elődöntőig lehetett szurkolni, ahol a francia csapattal kerültek szembe. A franciák megállították a magyarokat, és meg sem álltak az Európa- bajnoki címig. A magyar csapat végül nagyon szép eredménnyel, bronzéremmel zárta kontinens viadalt.

A diákok élménybeszámolóikban nagyon nagy lelkesedéssel írtak a kendoról és az EB-n szerzett tapasztalataikról. Rékasi Fruzsina (16 éves) az alábbi mondatokat írta: „Attól függetlenül, hogy a magyar csapat harmadik lett, én is nyertesnek tekintem magam. Felejthetetlen élményeket, emlékeket kaptam, mert ez a bajnokság több volt, mint verseny. Végig azt gondoltam, hogy versenyzők hatalmas tiszteletet érdemelnek.” Egy másik tanuló, Lukács Liza (16 éves) szintén pozitív szavakkal illette a versenyzőket: „Tisztelték egymást, ugyanakkor rettenthetetlenül küzdöttek a győzelemért minden erejüket beleadva. A győztes dicsőséggel és éremmel gazdagodott, ami igazán meglepő, hiszen ezt a sportágat nem fertőzte meg az anyagiasság problémája.” Ezekkel az élményekkel zárva az iskolában folytatódik a kendo oktatása és remélhetőleg még több pozitív tapasztalatot tudnak nyerni a diákok, ebből az igen különleges harcművészetből.

 

Készül legalább három emberöltőre

E szavakkal mutatta be Székely Csaba fafaragó mester azt a félkész állapotban lévő székely kaput, melyet Csíkszereda megyei jogú város fog ajándékozni Hajdúnánás városának, a 3200 székely menekült 1916–1918 közötti befogadásáért.

A mester műhelye Csíksomlyóban van, a Szék utcában, félúton Somlyó és Csíkszereda között. Szakrális helyen születik hát a székelyek háláját kifejező emlékjel, melyet a csíksomlyói búcsúra érkezett 18 fős hajdúnánási csoport láthatott a búcsú napjának délutánján.

A mester és Gyarmati Zsolt múzeumigazgató mutatta be a készülő munkát. Anyagát tekintve tölgyfa, a rajta elhelyezett motívumok pedig a székely kapuk legrégibb, legarchaikusabb formavilágát vonultatják fel, A munkálatok szakmai vezetésével az igazgató urat bízta meg Ráduly Róbert polgármester úr.

A félkész állapotban lévő alkotás egy nyílatú, azaz két kapuzábén álló építmény, melynek tetőzetét kétsoros galabbúg zár majd le zsindelyfedéssel ellátva. Kontyfáján már olvasható a felirat, amely a következőképpen hangzik:

Isten fizesse meg. Alatta pedig: Hálából székely véreink 1916–1918 közötti befogadásáért. Hátlapján Csíkszereda város felirat és az állítás időpontja, valamint az alkotó neve olvasható.



A készülő székely kapu

Avatása a Székely Menekültek Emléknapjának keretében, szeptember 10-én történik majd, melyet a két város közötti testvértelepülési kapcsolatról szóló dokumentum aláírása előz meg.

Ez a műalkotás a főtéren fog állni, a Trianoni Emlékkő előtt. Helyét Csíkszereda küldöttségével még idén márciusban találtuk meg. A legméltóbb hely. A Nemzeti Összetartozás Napján alatta léphetünk majd az emlékműhöz koszorúinkkal, hiszen ez az emlékjel és az emlékkő ugyanazt szimbolizálja: az egykor volt történelmi Magyarországot.

A székely kapu a székely nép nemzeti jelképe, nemzeti öröksége, önazonosságának kifejezője. Ez az ajándék a hála kifejezésén túl összetartozásunk generációkra szóló jelképe is lesz, melynek fundamentumát eleink rakták le éppen száz esztendővel ezelőtt.

A mester, amikor átadja újabb alkotását megrendelőjének, e szavak kíséretében szokta nyújtani kezét: ez a kapu nem csak az öné és nem csak önt szolgálja, hanem unokáit is.

Mi éppen három emberöltőre vagyunk eleink emberbaráti cselekedetétől. Az elmúlt években sikerült a felejtés homályából napvilágra hozni az akkoriak befogadó szeretetét. Ez a kapu őrzője, figyelmeztető jele lesz az emlékezésnek, hogy üzenete unokáink épülésére is szolgáljon.

Buczkó József

 

Emlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján

Június 4-e közel 100 éve a magyar nemzet gyásznapja. Közismert a tény, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum hazánkat sújtotta a legjobban. Az országcsonkításnak, a nemzettestek elcsatolásának máig ható következményei vannak. 2010 óta június 4-e már Nemzeti Összetartozás Napja; a megemlékezések e kettőség jegyében zajlanak szerte a Kárpát-medencében, s mindenhol, ahol magyarok élnek.

Idén is emlékeztünk és emlékeztettünk június 4-én a trianoni békediktátum 97. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján arra a napra, amelyen a győztes nagyhatalmak szinte kivégezték a Magyar Királyságot 1920 nyarán.

Hazánk vesztesége szinte felfoghatatlan volt. A győzők célja, kimondva-kimondatlanul a magyarság, e rebellis nemzet beolvasztása, ellehetetlenítése volt. Az elhibázott döntéssorozat már akkor, ott, sokak számára nyilvánvalóvá tette egy újabb háború kirobbanását.

A Himnusz közös eléneklése után Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című verséből hallhattunk részleteket Szatmári Tony megzenésítésében és előadásában.

Ezt követően Kovács Zsolt önkormányzati képviselő idézte fel a 97 évvel ezelőtti eseményeket. Szólt arról a veszteségről, amely hazánk helyzetét alapjaiban változtatta meg Európában, arról a megalázó béke feltételrendszerről, amellyel sajátos módon szinte csak Magyarországot sújtották a győztes nagyhatalmak. De a magyarság mindezek ellenére megmaradt, ha megfogyva is, ha visszaszorítva is, de a mai napig él nemzet e hazán.

Az ünnepi emlékezés után a kegyelet virágainak, koszorúinak elhelyezése következett a Trianoni emlékműnél.

A városi közös főhajtás után a művelődési központ színháztermében a Boreko Színház Üzenet haza címmel színvonalas irodalmi összeállítással emlékezett Trianonra, magyarságra, hazaszeretetre, megmaradásra, összetartozásra.

HNU

 

Polgármestert választott Hajdúnánás

A korábban kialakított Ifjúsági Stratégiához kapcsolódóan részben pályázati forrásból, a Református Hitélet Alapítvány és az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület közreműködésével valósulhat meg Hajdúnánáson a Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati választás. A polgármestert és a 10 képviselőt június 15-én kora este hirdették ki a PinceKlub udvarán. Az egy évre szóló polgármesteri mandátumot Lakatos Ádám kapta meg.

Az előbb említett két civil szervezet és a város vezetése is szükségesnek látja a település, valamint a Hajdúnánáson élő fiatalok szoros együttműködését, a folyamatos kapcsolattartást.

A fiatalok képzését, szakmai mentorálását Vincze Béla végzi, az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület és az oktatási intézmények szoros együttműködésével.

Az elmúlt időszakban iskoláról iskolára járva tájékoztatták a diákokat az első Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulásának lehetőségéről. Olyan elhivatott diákokat kerestek, akik tenni szeretnének kortársaikért, akik a jövőben össze tudják fogni, és közösséggé tudják szervezni a város ifjúságát.

Több alkalommal is motivációs műhelymunkára invitálták a szervezők a diákokat, ahol csoportokat alakítva válaszoltak három fő kérdésre.

• Milyen változásokat kérnél a polgármestertől az ifjúság helyzetének javításáért Nánáson?
• Milyen Ifiházban töltenéd a szabadidődet?
• Ha lenne 1 000 000 Ft-od a Nánási Ifjúsági Napra, milyen programokra fordítanád?

Azon aktív, változtatni akarok fiataloknak, akik részesei szeretnének lenni a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatnak Ifjúsági Képviselőként, első feladatuk volt a külön erre az alkalomra készített ajánlóíveken 10–10 aláírás összegyűjtése az őket támogatni kívánó 13–25 éves korosztályból. Ennek a felhívásnak 13 személy tett eleget.



Az Ifjúsági Önkormányzat tagjai

Aki pedig ennél is elhivatottabb volt a hajdúnánási fiatalok érdekeinek védelmében, a város kulturális és közösségi életének színesítésében és jelöltette magát ifjúsági polgármesternek, már 30 db aláírást kellett összegyűjteni ahhoz, hogy indulhasson a 2017. június 15-i választáson. Hajdúnánáson 3 ilyen ambiciózus fiatalemberrel tudták felvenni a kapcsolatot.


Lakatos Ádám az ifjúsági polgármester

A polgármesteri címért 3 fiatal küzdött meg, összesen közel 500-an adták le voksukat rájuk, végül a jelöltek közül Lakatos Ádám nyerte el a címet egy évre.

Harsányi Zsolt

 

Nevet változtat a több mint 40 éves Városi Rendelőintézet Hajdúnánáson

2017. március 14-én felhívást tett közzé a Hajdúnánás Városi Önkormányzat, amelyben megkérték a város lakosságát, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a Városi Rendelőintézet új elnevezésének meghatározásához. Közel két hónapon keresztül várták a névadó ötleteket a hajdúnánásiaktól – ez idő alatt közel 20 javaslattétel született.

A június 29-i Képviselő-testületi ülésen döntött a testület a beérkezett javaslatok alapján. Az intézmény a jövőben felveszi a Szalay János Rendelőintézet nevet.

Szalay János a város első "saját" orvosa volt, éppen 180 éve, 1837-ben került a városba és egészen 1896-ban bekövetkezett haláláig Hajdúnánáson élt és dolgozott. Közel hat évtizedig gyógyította a város betegeit, különösen a szemészet területén végzett kiváló munkát, a város két ágyas "szemészeti kórházat" is berendezett számára. De nemcsak Hajdúnánás betegeit látta el, a környékről is sokan jártak hozzá, mint olyanhoz, aki még a vakokat is meggyógyította - ugyanis hályogműtéteket is végzett. Működése alatt, 1848-ban rendelik el az orvosi halott "kémlést", amit addig borbélyok végeztek. Általános orvosi tevékenysége mellett sebész és szülészeti szakképesítést is szerzett. Szalay János igen nagy megbecsülésnek örvendett a városban, s bízzunk benne a névadásnak köszönhetően a maiak is megismerik kimagasló teljesítményét és életútját.

 


3. oldal / 155


www.honlapbolt.net
2010