Hírek, események

ÓVODAI BEÍRATÁS

Hajdúnánás Városi Önkormányzat értesíti a kedves szülőket, hogy a 2018/2019. nevelési évre vonatkozóan a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodai beíratásának időpontja:

2018. április 24-én (kedd)   800 - 1600 óráig

2018. április 25-én (szerda) 800 - 1600 óráig


Az óvodába felvehető az a gyermek is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja alapján az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be szabálysértést követ el.

A beíratás helye: Hajdúnánási Óvoda székhelye (4080 Hajdúnánás, Magyar utca 104. szám)

A beíratáshoz szükséges:

a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ-száma
a szülő (gondviselő) személyi igazolványa, lakcímkártyája.


Az óvodavezető 2018. május 24-ig írásban értesíti a szülőt – jogszabályban meghatározott módon és formában – a felvételi eljárás eredményéről.

Az óvoda döntése ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat.

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Jegyzője jár el és hoz másodfokú döntést:

a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében.

Szólláth Tibor polgármester

 

Bocskai Zarándoklat

Tizenkettedik alkalommal szervezték meg a magyarországi hajdútelepülések elöljárói a Bocskai Zarándoklatot, amely a hajdú múlt ápolása és őrzése mellett a határok fölötti magyar nemzeti egységet is hivatott szolgálni és demonstrálni.

A Hajdúnánás–Debrecen–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel február 16-án és 17-én. Bocskait 1605. február 21-én az erdélyi országgyűlés Nyárádszeredában Erdély, április 20-án a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelemmé választotta, majd pedig az év november 11-én királlyá is koronázták. Tisztségeit a következő év december 29-én bekövetkezett korai haláláig viselte olyan uralkodóként, akinek legnagyobb történelmi érdeme Erdély szuverenitásának és a Magyar Királyság jogállásának megtartása volt nagyhatalmi torzsalkodások, háborús viszonyok és politikai megosztottság közepette.

A Bocskai Zarándoklat részvevői a hazaúton érkeztek szombat délben Váradra, ahol Bocskai István egykor várkapitány volt, és ahol 2009-ben felavatták emléktábláját a most a Partiumi Keresztény Egyetemnek otthont adó református püspöki palota belső udvarán található ún. partiumi panteonban. A vendégeket Pálfi József, a PKE rektora köszöntötte rámutatva, hogy a fejedelem történelmi szerepe példamutató a szabadságért való küzdelem, a kereszténység védelme és a vallásszabadság biztosítása tekintetében. Ezek a törekvések máig élők, és meg is kell határozzák mindennapjainkat.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szinte mindig jelen volt a nagyváradi Bocskai-megemlékezéseken, az említett emléktáblát is az ő kezdeményezésére állították. Ezúttal azonban Kallós Zoltán búcsúztatására szólította el a kegyelet és a kötelesség, a püspök üdvözletét Nagy József Barna EMNT-régióelnök adta át a zarándokoknak.

Szolláth Tibor hajdúnánási polgármester, aki főszervezője ezeknek a megemlékezéseknek, röviden köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy a hajdúk leszármazottai soha nem feledik el Bocskait. Buczkó József néprajzkutató, a hajdúnánási Móricz Pál Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója vázolta a fejedelem koronájának történetét, annak magukkal hozott hasonmását két ifjú hajdú őrzésében mutatták be.

A rendezvényen szavalattal, illetve énekkel közreműködött Meleg Vilmos színművész és Kátai Zoltán énekmondó.

A megemlékezés Bocska István emléktáblájánál folytatódott, ahol előbb Gacsályi Gábor hajdúnánási református lelkipásztor mondott igei köszöntőt, majd koszorúzásra került sor. Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Csomortányi István megyei elnök, Moldován Lajos nagyváradi elnök és Habineac István elnökségi tag koszorúztak, majd a hajdútelepülések képviselői hajtottak fejet a Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész alkotta domborműves emléktáblánál.

 

A kommunizmus áldozataira emlékeztünk

A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek.”(Milan Kundera)

„Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává, miután 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. A politikus letartóztatásával elhárult az utolsó akadály is a kommunista diktatúra kiépítésének útjából.”

Ennyi a szikár, lexikális meghatározása annak az emléknapnak, amellyel egy olyan korszakra emlékezünk, amelyben élni rettegés volt, amelyben soha nem tudhatta senki, mikor törik be az ajtót, melyik éjszaka kell egyik óráról a másikra a családnak összepakolni a legszükségesebb holmikat, hogy aztán egy végláthatatlan utazás után valahol egy lágerben, munkatáborban kössenek ki.

Hajdúnánás azon települések közé tartozik, amelynek határában volt egy ilyen tábor, Tedejen. Az ide kitelepítettek emlékét őrzi az a fekete márvány mementó, amelyet 2010 október 23-án avattak fel.

Mint azóta mindig, a városi szintű főhajtás ennél az emlékműnél kezdődik, így idén is. A süvítő pusztai szél egy kicsit meg is idézte azokat az éveket, amelyeket mindazok átéltek, akiket elhurcoltak, kitelepítettek, megnyomorítottak a Rákosi korszakban. A megjelent emlékezőket Csiszár Imre alpolgármester úr köszöntötte, aki röviden felidézte a legsötétebb Rákosi-korszakot, amelynek szinte minden nánási család elszenvedője volt.

Emlékbeszédet ezúttal Püski Levente a Debreceni Egyetem egyetemi tanára mondott, aki az 1949/1953 közötti évekről szólva nemzetközi kitekintést is adott, különös tekintettel a Szovjetunióra, amely példát adott Rákosiéknak arra, hogyan lehet a leghatékonyabban kiiktatni, félreállítani mindazokat, akik csak a legkisebb mértékben is problémát okozhatnak a kommunista a pártnak a diktatúra kiépítésében. Ez az az időszak, amikor létrehozzák a hírhedt Államvédelmi Hatóságot – az ÁVO-t , futószalagon gyártják a koncepciós pereket. Senki – még adott esetben saját párttársak sem -  érezhette magát biztonságban. 1949-és 1953 között mintegy egymillió eljárás indult, ebből közel négyszázezer esetben született elmarasztaló ítélet, és több mint 400 halálos ítélet hajtottak végre.

Püski Levente szólt arról is, hogy a kitelepítések, deportálások legfőbb elszenvedője a vidéki lakosság, főként a kis- és középparaszti társadalom volt, ez jellemezte a hajdúsági településeket is, így városunkat is. Az emlékező szavak után a tedeji kitelepítettek emlékművének megkoszorúzása következett, majd a főhajtás a városban, a Wass Albert emléktáblánál folytatódott.

Mint ismeretes Wass Albertet, aki ikonikus alakja a kommunista diktatúra áldozatainak, az 1940-es végén a kommunista román hatóságok koholt vádak alapján háborús bűnösként ítéltek halálra, s amely ítéletet a mai napig nem vonták vissza, nem rehabilitálták őt, aki ezt követően soha nem láthatta szeretett szülőföldjét, Erdélyt.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapa Wass Albert emléktáblájának megkoszorúzásával zárult 2018. február 25-én délután. (HNU)

     


4. oldal / 162


www.honlapbolt.net
2010