Hírek, események

A kommunizmus áldozataira emlékeztünk

A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek.”(Milan Kundera)

„Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává, miután 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. A politikus letartóztatásával elhárult az utolsó akadály is a kommunista diktatúra kiépítésének útjából.”

Ennyi a szikár, lexikális meghatározása annak az emléknapnak, amellyel egy olyan korszakra emlékezünk, amelyben élni rettegés volt, amelyben soha nem tudhatta senki, mikor törik be az ajtót, melyik éjszaka kell egyik óráról a másikra a családnak összepakolni a legszükségesebb holmikat, hogy aztán egy végláthatatlan utazás után valahol egy lágerben, munkatáborban kössenek ki.

Hajdúnánás azon települések közé tartozik, amelynek határában volt egy ilyen tábor, Tedejen. Az ide kitelepítettek emlékét őrzi az a fekete márvány mementó, amelyet 2010 október 23-án avattak fel.

Mint azóta mindig, a városi szintű főhajtás ennél az emlékműnél kezdődik, így idén is. A süvítő pusztai szél egy kicsit meg is idézte azokat az éveket, amelyeket mindazok átéltek, akiket elhurcoltak, kitelepítettek, megnyomorítottak a Rákosi korszakban. A megjelent emlékezőket Csiszár Imre alpolgármester úr köszöntötte, aki röviden felidézte a legsötétebb Rákosi-korszakot, amelynek szinte minden nánási család elszenvedője volt.

Emlékbeszédet ezúttal Püski Levente a Debreceni Egyetem egyetemi tanára mondott, aki az 1949/1953 közötti évekről szólva nemzetközi kitekintést is adott, különös tekintettel a Szovjetunióra, amely példát adott Rákosiéknak arra, hogyan lehet a leghatékonyabban kiiktatni, félreállítani mindazokat, akik csak a legkisebb mértékben is problémát okozhatnak a kommunista a pártnak a diktatúra kiépítésében. Ez az az időszak, amikor létrehozzák a hírhedt Államvédelmi Hatóságot – az ÁVO-t , futószalagon gyártják a koncepciós pereket. Senki – még adott esetben saját párttársak sem -  érezhette magát biztonságban. 1949-és 1953 között mintegy egymillió eljárás indult, ebből közel négyszázezer esetben született elmarasztaló ítélet, és több mint 400 halálos ítélet hajtottak végre.

Püski Levente szólt arról is, hogy a kitelepítések, deportálások legfőbb elszenvedője a vidéki lakosság, főként a kis- és középparaszti társadalom volt, ez jellemezte a hajdúsági településeket is, így városunkat is. Az emlékező szavak után a tedeji kitelepítettek emlékművének megkoszorúzása következett, majd a főhajtás a városban, a Wass Albert emléktáblánál folytatódott.

Mint ismeretes Wass Albertet, aki ikonikus alakja a kommunista diktatúra áldozatainak, az 1940-es végén a kommunista román hatóságok koholt vádak alapján háborús bűnösként ítéltek halálra, s amely ítéletet a mai napig nem vonták vissza, nem rehabilitálták őt, aki ezt követően soha nem láthatta szeretett szülőföldjét, Erdélyt.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapa Wass Albert emléktáblájának megkoszorúzásával zárult 2018. február 25-én délután. (HNU)

 
   

Megmentenék a fekete mangalicát Hajdúnánáson

Küszöbön a fekete mangalica elismertetése hazánkban. Hamarosan újra négy fajtája lehet a mangalicának: a szőke, a fecske, a vörös után a fekete is ismét tenyésztésbe állítható lesz – köszönhető ez a 2016-ban indított közös együttműködésének Szabó Péter egyetemi docens és Hajdúnánás között. A program legfontosabb célja a fekete mangalica elismertetése, önálló fajtaként történő kitenyésztése és a piacra történő jutása.

Szabó Péter a Debreceni Egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának docense már hosszú évek óta azon fáradozik, hogy a teljesen kihaltnak hitt fekete mangalicát újból tenyésztésbe állítsák.

Tanár úr 2016 nyarán megkeresett bennünket azzal a kéréssel, hogy van egy rekonstrukciós kísérlete, ami azt jelenti, hogy a száz éve kihaltnak vélt fekete mangalicát próbálja újra tenyészteni – mondta Hajdúnánás polgármestere. Szólláth Tibor hozzátette: Szabó Péter tudta, hogy a város foglalkozik őshonos állatoknak a tenyésztésével, így az együttműködés viszonylag rövid időn belül elindulhatott.

A program keretében a hajdúnánási önkormányzat a használatában lévő külterületi ingatlanokon vesz részt a fekete mangalica kitenyésztésében, amely a jövőben kiemelten fontos lehet a város számára is legfőképp piaci tényezőket tekintve. A település legutóbb a Budapesti Mangalica Fesztiválon mutathatta be 3 db fekete mangalicáját.

 

Hajdúnánáson is megnőtt az építkezési kedv

Európában a gazdasági növekedés beindulása jótékonyan hatott az építési teljesítmény alakulására. A különböző statisztikákat böngészve látszik, hogy az építőipar az elmúlt egy évben szárnyra kapott, egymást érik a beruházások, a családi építkezések hazánkban is. A kormányzat lakásépítést ösztönző lépéseinek köszönhetően mára nemcsak a nagyvárosokban, ipari központokban indultak meg az építkezések, hanem kisebb településeken is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Hajdúnánáson, mennyire érezteti hatását a növekvő építési kedv.

„Közel 40 százalékos áruforgalom növekedés volt cégünknél, amely egyrészt az eladott alapanyagoknak, másrészt a nem várt nagyarányú építőanyag áremelkedésnek is köszönhető.” – kezdte beszámolóját az egyik helyi tüzép ügyvezetője. Nyakas Gábor kiemelte, hogy mára egyre többen hajlandóak Hajdúnánáson is a jobb minőségű építőanyagot megvásárolni. „Térkövekből, burkoló- hőszigetelő anyagokból, téglákból nem a legolcsóbb termékeket választják a vásárlók, hanem a minőségi alapanyagokat, melyek hosszútávon sokkal több előnnyel járnak.” tette hozzá az ügyvezető.

A kedvező változást az önkormányzat is tapasztalja, hiszen a pályázati, vállalati beruházások mellett a családi, a magán jellegű építkezések száma is növekvő tendenciát mutat.

„Ezt a trendet az elektronikus építési naplók számából is nyomon tudjuk követni, gyakorlatilag közel 20 százalékos növekedés tapasztalható az építkezések számában az előző évhez képest.” mondta Szabó József a Hajdúnánás Városi Önkormányzat Építéshatósági csoportvezetője.

A szakértő szerint érdemes telek vásárlás előtt szakemberhez fordulni, hogy azok az elképzelések, azok a tervek melyeket megálmodtunk, megvalósíthatóak-e.

Azonban van némi üröm az örömben. Nyakas Gábor hangsúlyozta, hogy 2017 második felétől egyre nagyobb gondokat okoz az építőanyag hiánya a magyar építőiparnak. Heteket, olykor hónapokat kell várni bizonyos termékekre. Az igények pedig egyre csak növekednek: 2016-hoz képest 25 százalékkal nőtt az építőanyagok eladása a KSH adatai szerint.

„Minden jóban van valami rossz” - tartja a közmondás, ám vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakban Hajdúnánáson is szemmel láthatóak a beruházások, a fejlesztések, melyek mind-mind meghatározóak lesznek a jövőt illetően. A teljesség igénye nélkül: az új óvoda épülete, a gimnázium új tornaterme, az Ady Endre Lakópark felújítása, a Termelői Piac bővítése, a helyi fiatalok pároknak megszépült Fecskeház, a Csokonai Lakópark vagy említhetjük az Arany János utcai vágópontot.

Kétségtelen tény, hogy Hajdúnánáson is növekvő pályára állt az építőipar.

 


6. oldal / 164


www.honlapbolt.net
2010