Hírek, események

EBÖSSZEÍRÁS

FELHÍVÁS

HAJDÚNÁNÁS VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ EBÖSSZEÍRÁSRA

Tisztelt Lakosság! Tisztelt Ebtartók!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B.§ (1) bekezdése alapján Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira tekintettel Hajdúnánás város közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában 2017-ben ismételten ebösszeírást végez.

Az ebösszeírás 2017. szeptember 28-tól 2018. február 28-ig terjedő időszak alatt az ebtulajdonos/ebtartó részéről – a 2014. évben végzett összeíráshoz hasonlóan - önbevallásos módszerrel történik.

Az erre a célra rendszeresített adatlap elérhető

2017. szeptember 28-tól Hajdúnánás Közös Önkormányzati Hivatal (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám) információs irodájánál,
a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúnánási Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálynál (Hajdúnánás, Bocskai u. 12-14. szám) ügyfélfogadási időben (hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-12.00 óráig)
illetve letölthető az önkormányzat honlapjáról (www.hajdunanas.hu).

Az ebösszeírás során az ebtartóknak ebenként egy, a hivatkozott jogszabályban meghatározott adattartalmú adatlapot „Ebösszeíró adatlap”-ot kell kitölteni és azt (azokat) az önkormányzathoz visszajuttatni. Kérjük, hogy a bevallást mindenképp a rendszeresített adatlapon tegyék meg, s azt aláírásukkal lássák el.

Az ebösszeíró adatlapot (ebenként kitöltve) az alábbi módon lehet benyújtani:

Postai úton Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám címre, személyesen az Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodájának 27. számú irodáján, 06-52/381-087 faxszámra, vagy elektronikusan: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. levélcímre.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az ebösszeírás minden kül-, és belterületi ingatlant érint.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy az önbevallás azokat az ingatlanokat is érinti, ahol ebet nem tartanak, így ezen felhívással egyidejűleg kérjük Hajdúnánás város lakosságát, hogy amennyiben nem tartanak ebet, úgy arról is nyilatkozzak, az adatlapon szereplőek szerint.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a már korábban bejelentett ebekre is, tehát akik a 2014. évi ebösszeírásnál vagy jelen ebösszeírást megelőzően a bejelentésnek eleget tettek, azok ismételten kötelesek a jogszabályban meghatározott adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Az ebösszeíró adatlapok eljuttatásának határideje: 2018. február 28.

Felhívjuk továbbá az ebtulajdonosok figyelmét, hogy:

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm.rendelet 17/B. § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1. napjától a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel (mikrochip) megjelölve tartható, ezért kérem, amennyiben a jogszabályban meghatározott kötelezettségének még nem tett eleget, úgy szíveskedjék a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni.
Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni.
Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni a fent megadott elérhetőségek valamelyikén. (változás bejelentő lap)
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését és a benyújtott adatlapok valóság tartalmát a Hajdúnánás Városi Önkormányzat munkatársai ellenőrizni fogják.
Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye – az állatvédelmi bírság mértékének megállapításáról az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján - minimum 30.000,-Ft pénzbírság.


Együttműködésüket köszönjük!


Hajdúnánás, 2017. szeptember 20.


Dr. Kiss Imre

jegyző


Ebösszeíró adatlap

Változás bejelentő lap

 

ÉRTESÍTÉS!

 

Megújul a Hősök Temetője

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma Nagy Háború centenáriuma alkalmából célul tűzte ki a Magyarországon található első világháborús hadi sírok, hősi temetők rendbetételét. E cél elérése végett 2016-ban pályázatot hirdetett a települési önkormányzatok számára. Hajdúnánás városa az elsők között nyújtotta be szakmai elképzeléseit a Hősi Parcella felújítására, a jelenleginél méltóbb állapotba hozására, s ennek megvalósítására 4.2 millió forint támogatásban részesült.

Dr. Berencsy János polgármestersége idején, még a világháború derekán, 1916-ban döntöttek egy kiemelt helyen nyitandó hősi temető létrehozásáról „a harctéren szerzett sebesülés, betegség és fáradalmak folytán elhalt katonák részére.” A 672 áldozatból 42-en alusszák örök álmukat ezen a helyen.

1927-ben, hogy a hősök sírja fölött is őrködjön a katonás rend, műkő sírjelek is készültek, melyek az ideiglenes fa fejfákat váltották fel. A hősök iránti kegyelet bizonysága, hogy a harctéren elesettek és a békeidő áldozatai is itt kaptak helyet. Összesen 63-an pihennek köztemetőnk legszebb helyén.

Minden Hősi Parcellában elhantolt hősünk sírhelye megújul. Teljes felújításon esnek át a sírkövek, a parcella nyugati oldalán kovácsoltvas díszkerítést helyezünk el, melyet a szanált régi felső temetőből mentettünk át, körben pedig sövénytelepítéssel jelezzük a díszsírhely területét.

Készül még egy emlékoszlop is, amely tájékoztat a Hősi Parcelláról, valamint arról, milyen anyagi forrásból valósult meg a teljes rendbetétel.

Elődeink kegyeleti okokból hoztak létre méltó emlékhelyet hőseik számára. Nekünk az a feladatunk, hogy méltó megőrzésével emlékeztessük a maiakat és utódainkat a hazáért hozott hősi áldozatra.


Kedves Hajdúnánásiak!

A Halottak Napja környékén a Honvédelmi Minisztériummal közösen nagyszabású avatási ünnepség keretében emlékezünk majd a száz évvel ezelőtti hőseinkre. Éppen ezért kérjük azokat, akiknek hősi halottja nyugszik a Hősi Parcellában, jelentkezzen az alábbi telefonszámon, vagy személyesen, hogy meghívót küldhessen a Honvédelmi Minisztérium számukra.

Tel: 06/70 445 4038, vagy Móricz Pál Helytörténeti Gyűjtemény, Kossuth u. 13.

Buczkó József

 

Közkifolyók megszüntetése

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013 (II.27.) Kormányrendelet 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58.§ (11) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve Hajdúnánás város közigazgatási területén az alábbi helyszíneken a közkifolyókat megszünteti a Tiszamenti Regionális Vízművek munkatársaival:


Attila u.26.,
Attila u.42.,
Attila u.67.,
Bethlen G. u. 12.,
Dobó I. u.13.,
Dorogi u.76.,
Dózsa György u.16.,
Hunyadi u. 68.,
Hunyadi u. 95.,
Jókai u.17.,
Jókai u.25.,
Liliom u.2.,
Magyar u. 81.,
Mátyás Király Krt.14.,
Mátyás Király Krt.32.,
Perczel u.36.,
Petőfi u.2.,
Petőfi u.22.,
Petőfi u.54.,
Sarló u. 14,
Tiszavasvári u. 7.,
Tiszavasvári u.45.,
Zrínyi u. 1.,
Zrínyi u.19.,
Ady E. Krt.-
Tulipán sarok,
Árpád u.36.,
Balogh Zs. U. 8.,
Baross u.21/a,
Báthory u. 47.,
Báthory u. 5.,
Batsányi u.6.,
Béke u.-Baross u. sarok,
Bercsényi u.14.,
Damjanich u.2.,
Damjanich u.24.,
Dobó I. u.15.,
Esze Tamás u. 9.,
Eszlári u. 22.,
Fáy A. 28.,
Hajdú u. 57.,
Hajdú u.-Munkácsy sarok,
Jegyző Nagy Imre u. 12.,
Kabay u. 9.,
Kasza u. 29.,
Kazinczy u.42.,
Kazinczy u.6.,
Kinizsi u. 16.,
Kiss Ernő u. 10.,
Kiss Ernő u.28.,
Pöstyén u. 19.,
Lehel u.16,
Magyar u.19.,
Mikes K. u. 14.,
Móricz Zs u.14..,
Munkácsy u.45.,
Munkások u. 18.,
Munkások u. 53.,
Munkások u. 78.,
Nefelejcs u.1.,
Nikodémusz u.24.,
Petőfi u.2.,
Polgári u.48.,
Rákóczi u.31.,
Soós G.u.6.,
Szabadság u.1.,
Szabadság u.-Báthory sarok,
Tarr Kálmán u. 34.,
Toldi u.17.,
Toldi u.29.,
Tulipán u. Nyíregyházi u. sarok,
Vasvári Pál u.26.,
Vörösmarty u.24.,
Vörösmarty u.46.,
Fő u.15.,
Veres Péter. u. 13.,
Tessedik Sámuel u.

 

„Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Konferencia a hajdúk históriájáról

2017. augusztus 4-én, immár negyedik alkalommal vette kezdetét a Hajdúk Világtalálkozója egy szakmai konferenciával, amelynek tematikája az ötödik centenárium okán a reformáció történetéhez is kapcsolódott. A konferenciának Hajdúnánás város polgármesteri hivatala adott helyszínt, a rekkenő hőségben a díszterem kellemes klímájában folyt a diskurzus.

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával Hajdúnánás Városi Önkormányzat a debreceni illetőségű Járom Kulturális Egyesület közreműködésével hozta tető alá a IV. Hajdúkutatás és régiótörténeti konferencia keretében a „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” Szimpózium a hajdú identitás és a reformáció kapcsolatáról című tudományos tanácskozást, amely keretében egy plenáris előadásra, két szekcióban nyolc prezentációra és végül egy könyvbemutatóra került sor.

A jelenlévőket Csiszár Imre alpolgármester köszöntötte elsőként és méltatta annak jelentőségét, hogy a tudományos konferencia és a hagyományőrző rendezvény évről-évre kéz a kézben kerül megrendezésre.

Szólláth Tibor polgármester megnyitó beszédében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak legendák éltessék a hajdú hagyományokat, hanem évről-évre gyarapodó rendezvényük színvonalas szakmai hátteret is kapjon. Tekintettel arra, hogy a hajdúidentitás meghatározó alappillére a református vallás, az emlékévben a vallástörténeti vonatkozású kutatási eredmények közzétételét szorgalmazták

A plenáris előadást Hajdúnánás szülöttje, a Hajdúság történetének elismert kutatója Nyakas Miklós tartotta A szabolcsi hajdúvárosok és a kálvini reformáció címmel. Megtudhattuk, hogy a hajdú települések a belső társadalmi jellemzőik okán különösen fogékonyak voltak a reformált vallási tanokra, mert azok választ jelentettek a kor kihívásaira. Megismertette az első generációs református prédikátorok neveit, akik a 16. század végén meghatározó szerepet játszottak a hajdútelepülések vallási életében. Részletesebben elemezte Tatár István életpályáját, aki feltehetően debreceni káplánból lett Hajdúböszörmény első református lelkésze. Az előadó több példán keresztül láttatta, hogy miként valósult meg a régióban az „egy a város az eklézsiával” elv, amely értelmében a városatyák többnyire az egyházszervezet működtetésében is meghatározó szerepet vállaltak.

Szakács János Szabolcs megyei diákok középkori peregrinációja a Bécsi Egyetemen című előadásából megtudhattuk, hogy a prágai, a krakkói és a bécsi felsőoktatás preferenciája miként alakult a régió diáksága körében. Gyűjtéséből kiderült, hogy a régió mindössze az egyetemjárások egy tizedét adta. A Kemecsei család történetével foglalkozó kutató okleveles források segítségével azonosította a bécsi diákok lajstromában szereplő (1431) Kemecsei István személyét és helyezte el a família leszármazási táblájában.

Seres István A mi hajdúink – Egykori hajdúvárosok a mai Békés megye területén című előadásában rávilágított arra, hogy az erdélyi Jerney–gyűjtemény egy településlajstroma, a váradi szandzsák regesztruma, a Piri-defter és a geszti Fekete Krónika adalékokkal szolgálhatnak arra nézve miként bővült a 17. században közel negyventagúra a hajdú kiváltságokkal rendelkező települések köre.

Veres Tünde a regéci uradalom 17. századi históriáján kalauzolta végig a hallgatóságot. A birtoktömb nem egyszer váltott gazdát az évszázad során. Bepillantást nyerhettünk azon változatos forrásokba, amelyek láttatták a sokféle feladatot ellátó, alapvetően mégis katonáskodó elemek jelenlétét az uradalomban az Alaghy, a Rákóczi és az Eszterházy családok birtoklása alatt egyaránt. Emellett megismerhettük Tokaji Ferenc gyaloghadnagy és Koháry István hadvezér karrierjének vonatkozó epizódjait.

A felvidéki szabad királyi városok közül Eperjes történetének azon részleteit ismerhettük meg Kónya Péter jóvoltából, amelyek a Bocskai felkeléshez kapcsolták a települést. Bevezetőjében az előadó vázolta azt az ambivalenciát, amely Eperjes és II. Rudolf király kapcsolatát jellemezte. A Bocskai felkelés idején Eperjes igyekezett a hajdúk és a császári csapatok ostromát egyaránt elkerülni, ennek érdekében kiegyezett Giorgio Basta tábornokkal és beengedte ezredeit a város kapuin. Az együttélés nehézségei és a város ellátási gondjai végül arra vezették a döntéshozókat, hogy Bocskai elé járulva fegyverszüneti feltételekről tárgyaljanak. Eperjesnek több mint 113 ezer rajnai forintba került a császári csapatok jelenléte, amely kárt közvetett módon később törleszteni igyekeztek az uralkodók. Készpénz helyett adókedvezményt, sóforrásokat és vámmentességet nyertek, valamint a városba helyezték a főkapitányságot és a szepesi kamarát.

Kónya Annamária előadásában azt tekintette át, hogy miként zajlott a református és evangélikus felekezetek térnyerése és egyházszervezetük kiépülése a 17. század elején Északkelet-Magyarország 13 vármegyéjében. Néhány példán keresztül láttatta, hogy milyen szerepet játszott a helyi birtokos családok vallásváltása a jobbágylakosság áttérésében. Megtudhattuk, hogy Alvinczi Péter kassai lelkészi tevékenysége idején közelebb kerültek egymáshoz a reformátusok és az evangélikusok. E felekezetek reális unióban éltek Sátoraljaújhelyen, egészen 1663-ig, amikor a zempléni evangélikusok csatlakoztak a sárosi esperességhez.

Fórizs István teológus hallgató kutatásai egy rendkívül izgalmas forráson alapulnak. Jelen előadásában Vályi Pál pályakezdő református lelkész naplósorozata harmadik kötetének tanulságait ismertette. Az 1838. szeptember 1. és december 31. közé eső napi bejegyzések sok mindent elmondanak a sárospataki kollégiumból frissen kikerült férfiúról, aki számára az önismerés és a baráti érintkezés eszközét jelentette a napló. A várakozásokkal ellentétben a kútfőből többet tudunk meg a dualizmus kori Hajdúnánás társasági életéről és egy fiatal entellektüel útkereséséről, mint a lelkészi szolgálatról.

Végh Loretta sajtóforrások felhasználásával vette górcső alá a Hajdú-hetek rendezvénysorozatot, amely 1937-ben került először megrendezésre Böszörményben. Miután ismertette a kultusz fogalmát és szerepét a nemzeti identitás megformálásában, kifejtette, hogy IV. Károly trónfosztását követően előtérbe került a református személyiségek emlékezete, köztük Bocskai Istváné is. A hajdúságot tekintették az igazi magyar fajnak. Az előadó Darányi Kálmán tiszántúli körútjának bemutatásával illusztrálta a Hajdú-hetek sajtórecepcióját.

Püski Levente Második világháború végi pusztítások a Hajdúságban – református szemmel címmel tartott előadást. Elemzésének alapját, azok a lelkészi beszámolók jelentették, amelyeket az illetékesek Révész Imre református püspök 1944. decemberi körlevelének szorgalmazására írtak. A kútfők jelentőségét az adja, hogy készítőik számára személyes élmény volt a német és szovjet megszálló csapatok vonulása, részletesen lajtromozzák az anyagi– és emberveszteséget és sokat elárulnak az adott település közösségi életéről. Mindezek ellenére a korábbi monografikus településtörténetek nemigen aknázták ki adatgazdagságukat. Következtetéseit összegezve az előadó kifejtette, hogy az oroszok érkezését nagy félelem előzte meg. Általános volt a menekültáradat vonulása, amelyhez sok lelkész is csatlakozott (21 településből 12 lelkész nélkül maradt), nem túl jó üzenetet közvetítve a közösség számára. A források árnyalják a német és szovjet megszállók által végzett pusztítást, de kétségtelen hogy mindenkor a civil lakosság szenvedte meg a hadmozdulatokat. Ugyanakkor a lakosság is kivette a részét a rablásokban. Helyi sajátosságként kiemelte, hogy a lelkészlakásokat mindig az elsők között vették igénybe az érkező tisztek magáncélokra vagy valamely intézmény beköltöztetésére. A megszállók azonban nem akadályozták, sőt több esetben maguk szorgalmazták a mindennapi élet folytatását különös tekintettel az iskolák működtetésére.

A konferenciát záró könyvbemutató keretében a hallgatóság megismerkedhetett azokkal a kötetekkel, amelyek a korábbi szimpóziumok előadásainak tanulmánnyá formált verzióit tartalmazzák. Novák Ádám, a konferencia főszervezője, a Járom Kulturális Egyesület elnöke a Hajdúhagyomány – Hajdúk emlékezete és a Hajdúk nyomában – Régiókutatás és emlékezettörténet című kötetet ismertette, míg Véber Zoltán a Jászok, kunok, husziták, hajdúk és kurucok – Katonáskodó emelek a magyar történelemben a középkortól az újkorig című kötethez csinált kedvet. Az idén elhangzott előadások tanulmánnyá formálva előreláthatóan a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet gondozásában megjelenő Történeti tanulmányok sorozat tematikus köteteként fognak napvilágot látni.

A konferencia az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával valósult meg.

Forrás: http://ujkor.hu/

 


8. oldal / 162


www.honlapbolt.net
2010