Hírek, események

Közkifolyók megszüntetése

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013 (II.27.) Kormányrendelet 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58.§ (11) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve Hajdúnánás város közigazgatási területén az alábbi helyszíneken a közkifolyókat megszünteti a Tiszamenti Regionális Vízművek munkatársaival:


Attila u.26.,
Attila u.42.,
Attila u.67.,
Bethlen G. u. 12.,
Dobó I. u.13.,
Dorogi u.76.,
Dózsa György u.16.,
Hunyadi u. 68.,
Hunyadi u. 95.,
Jókai u.17.,
Jókai u.25.,
Liliom u.2.,
Magyar u. 81.,
Mátyás Király Krt.14.,
Mátyás Király Krt.32.,
Perczel u.36.,
Petőfi u.2.,
Petőfi u.22.,
Petőfi u.54.,
Sarló u. 14,
Tiszavasvári u. 7.,
Tiszavasvári u.45.,
Zrínyi u. 1.,
Zrínyi u.19.,
Ady E. Krt.-
Tulipán sarok,
Árpád u.36.,
Balogh Zs. U. 8.,
Baross u.21/a,
Báthory u. 47.,
Báthory u. 5.,
Batsányi u.6.,
Béke u.-Baross u. sarok,
Bercsényi u.14.,
Damjanich u.2.,
Damjanich u.24.,
Dobó I. u.15.,
Esze Tamás u. 9.,
Eszlári u. 22.,
Fáy A. 28.,
Hajdú u. 57.,
Hajdú u.-Munkácsy sarok,
Jegyző Nagy Imre u. 12.,
Kabay u. 9.,
Kasza u. 29.,
Kazinczy u.42.,
Kazinczy u.6.,
Kinizsi u. 16.,
Kiss Ernő u. 10.,
Kiss Ernő u.28.,
Pöstyén u. 19.,
Lehel u.16,
Magyar u.19.,
Mikes K. u. 14.,
Móricz Zs u.14..,
Munkácsy u.45.,
Munkások u. 18.,
Munkások u. 53.,
Munkások u. 78.,
Nefelejcs u.1.,
Nikodémusz u.24.,
Petőfi u.2.,
Polgári u.48.,
Rákóczi u.31.,
Soós G.u.6.,
Szabadság u.1.,
Szabadság u.-Báthory sarok,
Tarr Kálmán u. 34.,
Toldi u.17.,
Toldi u.29.,
Tulipán u. Nyíregyházi u. sarok,
Vasvári Pál u.26.,
Vörösmarty u.24.,
Vörösmarty u.46.,
Fő u.15.,
Veres Péter. u. 13.,
Tessedik Sámuel u.

 

„Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Konferencia a hajdúk históriájáról

2017. augusztus 4-én, immár negyedik alkalommal vette kezdetét a Hajdúk Világtalálkozója egy szakmai konferenciával, amelynek tematikája az ötödik centenárium okán a reformáció történetéhez is kapcsolódott. A konferenciának Hajdúnánás város polgármesteri hivatala adott helyszínt, a rekkenő hőségben a díszterem kellemes klímájában folyt a diskurzus.

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával Hajdúnánás Városi Önkormányzat a debreceni illetőségű Járom Kulturális Egyesület közreműködésével hozta tető alá a IV. Hajdúkutatás és régiótörténeti konferencia keretében a „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” Szimpózium a hajdú identitás és a reformáció kapcsolatáról című tudományos tanácskozást, amely keretében egy plenáris előadásra, két szekcióban nyolc prezentációra és végül egy könyvbemutatóra került sor.

A jelenlévőket Csiszár Imre alpolgármester köszöntötte elsőként és méltatta annak jelentőségét, hogy a tudományos konferencia és a hagyományőrző rendezvény évről-évre kéz a kézben kerül megrendezésre.

Szólláth Tibor polgármester megnyitó beszédében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ne csak legendák éltessék a hajdú hagyományokat, hanem évről-évre gyarapodó rendezvényük színvonalas szakmai hátteret is kapjon. Tekintettel arra, hogy a hajdúidentitás meghatározó alappillére a református vallás, az emlékévben a vallástörténeti vonatkozású kutatási eredmények közzétételét szorgalmazták

A plenáris előadást Hajdúnánás szülöttje, a Hajdúság történetének elismert kutatója Nyakas Miklós tartotta A szabolcsi hajdúvárosok és a kálvini reformáció címmel. Megtudhattuk, hogy a hajdú települések a belső társadalmi jellemzőik okán különösen fogékonyak voltak a reformált vallási tanokra, mert azok választ jelentettek a kor kihívásaira. Megismertette az első generációs református prédikátorok neveit, akik a 16. század végén meghatározó szerepet játszottak a hajdútelepülések vallási életében. Részletesebben elemezte Tatár István életpályáját, aki feltehetően debreceni káplánból lett Hajdúböszörmény első református lelkésze. Az előadó több példán keresztül láttatta, hogy miként valósult meg a régióban az „egy a város az eklézsiával” elv, amely értelmében a városatyák többnyire az egyházszervezet működtetésében is meghatározó szerepet vállaltak.

Szakács János Szabolcs megyei diákok középkori peregrinációja a Bécsi Egyetemen című előadásából megtudhattuk, hogy a prágai, a krakkói és a bécsi felsőoktatás preferenciája miként alakult a régió diáksága körében. Gyűjtéséből kiderült, hogy a régió mindössze az egyetemjárások egy tizedét adta. A Kemecsei család történetével foglalkozó kutató okleveles források segítségével azonosította a bécsi diákok lajstromában szereplő (1431) Kemecsei István személyét és helyezte el a família leszármazási táblájában.

Seres István A mi hajdúink – Egykori hajdúvárosok a mai Békés megye területén című előadásában rávilágított arra, hogy az erdélyi Jerney–gyűjtemény egy településlajstroma, a váradi szandzsák regesztruma, a Piri-defter és a geszti Fekete Krónika adalékokkal szolgálhatnak arra nézve miként bővült a 17. században közel negyventagúra a hajdú kiváltságokkal rendelkező települések köre.

Veres Tünde a regéci uradalom 17. századi históriáján kalauzolta végig a hallgatóságot. A birtoktömb nem egyszer váltott gazdát az évszázad során. Bepillantást nyerhettünk azon változatos forrásokba, amelyek láttatták a sokféle feladatot ellátó, alapvetően mégis katonáskodó elemek jelenlétét az uradalomban az Alaghy, a Rákóczi és az Eszterházy családok birtoklása alatt egyaránt. Emellett megismerhettük Tokaji Ferenc gyaloghadnagy és Koháry István hadvezér karrierjének vonatkozó epizódjait.

A felvidéki szabad királyi városok közül Eperjes történetének azon részleteit ismerhettük meg Kónya Péter jóvoltából, amelyek a Bocskai felkeléshez kapcsolták a települést. Bevezetőjében az előadó vázolta azt az ambivalenciát, amely Eperjes és II. Rudolf király kapcsolatát jellemezte. A Bocskai felkelés idején Eperjes igyekezett a hajdúk és a császári csapatok ostromát egyaránt elkerülni, ennek érdekében kiegyezett Giorgio Basta tábornokkal és beengedte ezredeit a város kapuin. Az együttélés nehézségei és a város ellátási gondjai végül arra vezették a döntéshozókat, hogy Bocskai elé járulva fegyverszüneti feltételekről tárgyaljanak. Eperjesnek több mint 113 ezer rajnai forintba került a császári csapatok jelenléte, amely kárt közvetett módon később törleszteni igyekeztek az uralkodók. Készpénz helyett adókedvezményt, sóforrásokat és vámmentességet nyertek, valamint a városba helyezték a főkapitányságot és a szepesi kamarát.

Kónya Annamária előadásában azt tekintette át, hogy miként zajlott a református és evangélikus felekezetek térnyerése és egyházszervezetük kiépülése a 17. század elején Északkelet-Magyarország 13 vármegyéjében. Néhány példán keresztül láttatta, hogy milyen szerepet játszott a helyi birtokos családok vallásváltása a jobbágylakosság áttérésében. Megtudhattuk, hogy Alvinczi Péter kassai lelkészi tevékenysége idején közelebb kerültek egymáshoz a reformátusok és az evangélikusok. E felekezetek reális unióban éltek Sátoraljaújhelyen, egészen 1663-ig, amikor a zempléni evangélikusok csatlakoztak a sárosi esperességhez.

Fórizs István teológus hallgató kutatásai egy rendkívül izgalmas forráson alapulnak. Jelen előadásában Vályi Pál pályakezdő református lelkész naplósorozata harmadik kötetének tanulságait ismertette. Az 1838. szeptember 1. és december 31. közé eső napi bejegyzések sok mindent elmondanak a sárospataki kollégiumból frissen kikerült férfiúról, aki számára az önismerés és a baráti érintkezés eszközét jelentette a napló. A várakozásokkal ellentétben a kútfőből többet tudunk meg a dualizmus kori Hajdúnánás társasági életéről és egy fiatal entellektüel útkereséséről, mint a lelkészi szolgálatról.

Végh Loretta sajtóforrások felhasználásával vette górcső alá a Hajdú-hetek rendezvénysorozatot, amely 1937-ben került először megrendezésre Böszörményben. Miután ismertette a kultusz fogalmát és szerepét a nemzeti identitás megformálásában, kifejtette, hogy IV. Károly trónfosztását követően előtérbe került a református személyiségek emlékezete, köztük Bocskai Istváné is. A hajdúságot tekintették az igazi magyar fajnak. Az előadó Darányi Kálmán tiszántúli körútjának bemutatásával illusztrálta a Hajdú-hetek sajtórecepcióját.

Püski Levente Második világháború végi pusztítások a Hajdúságban – református szemmel címmel tartott előadást. Elemzésének alapját, azok a lelkészi beszámolók jelentették, amelyeket az illetékesek Révész Imre református püspök 1944. decemberi körlevelének szorgalmazására írtak. A kútfők jelentőségét az adja, hogy készítőik számára személyes élmény volt a német és szovjet megszálló csapatok vonulása, részletesen lajtromozzák az anyagi– és emberveszteséget és sokat elárulnak az adott település közösségi életéről. Mindezek ellenére a korábbi monografikus településtörténetek nemigen aknázták ki adatgazdagságukat. Következtetéseit összegezve az előadó kifejtette, hogy az oroszok érkezését nagy félelem előzte meg. Általános volt a menekültáradat vonulása, amelyhez sok lelkész is csatlakozott (21 településből 12 lelkész nélkül maradt), nem túl jó üzenetet közvetítve a közösség számára. A források árnyalják a német és szovjet megszállók által végzett pusztítást, de kétségtelen hogy mindenkor a civil lakosság szenvedte meg a hadmozdulatokat. Ugyanakkor a lakosság is kivette a részét a rablásokban. Helyi sajátosságként kiemelte, hogy a lelkészlakásokat mindig az elsők között vették igénybe az érkező tisztek magáncélokra vagy valamely intézmény beköltöztetésére. A megszállók azonban nem akadályozták, sőt több esetben maguk szorgalmazták a mindennapi élet folytatását különös tekintettel az iskolák működtetésére.

A konferenciát záró könyvbemutató keretében a hallgatóság megismerkedhetett azokkal a kötetekkel, amelyek a korábbi szimpóziumok előadásainak tanulmánnyá formált verzióit tartalmazzák. Novák Ádám, a konferencia főszervezője, a Járom Kulturális Egyesület elnöke a Hajdúhagyomány – Hajdúk emlékezete és a Hajdúk nyomában – Régiókutatás és emlékezettörténet című kötetet ismertette, míg Véber Zoltán a Jászok, kunok, husziták, hajdúk és kurucok – Katonáskodó emelek a magyar történelemben a középkortól az újkorig című kötethez csinált kedvet. Az idén elhangzott előadások tanulmánnyá formálva előreláthatóan a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet gondozásában megjelenő Történeti tanulmányok sorozat tematikus köteteként fognak napvilágot látni.

A konferencia az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával valósult meg.

Forrás: http://ujkor.hu/

 

Hajdúk Világtalálkozója - 2017

A képre kattintva nagyobb lesz.

 

Mutasd a kiskerted - 2017

Idén kis jubileumot ünnepel „A legszebb konyhakertek” Magyarország legszebb konyhakertje országos program, amelyet 2012-ben Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere indított útjára. Hajdúnánás idén már negyedik alkalommal csatlakozott a versenyfelhíváshoz.

Hajdúnánáson idén 12 kiskerttulajdonos nevezett a Legszebb konyhakertek versenyre, amelynek első szemléjét június 20-án tartotta a szakemberekből álló szemlebizottság.

A bizottság sok szempont figyelembevételével értékeli az egyébként példás rendben tartott kerteket, ahol kihasználnak minden talpalatnyi földet, és igen változatos növényi kultúrákat telepítenek, gondoznak. Volt olyan kert, ahol 35 féle zöldség volt található, de még ez sem végleges, mert ahogy leérik egy fajta, helyére újat, vagy újakat ültetnek. Mellette pedig még minden kiskertben legalább 3-4 féle gyümölcsfa található. De van olyan is, ahol a gyümölcsfák vannak túlsúlyban, megszámlálhatatlan fajtájú és mennyiségű. Az is jellemző, hogy a gazdák természetes védekezési módot alkalmaznak, lehetőség szerint kerülik a kemikáliákat, egyre inkább a biokertészkedés felé haladnak. Az így megtermelt zöldségfélék, gyümölcsök egész évben biztosítják a családok szükségletét, és amit már nem győznek feldolgozni – befőzni, lefagyasztani – az a gyerekek, unokák konyhájára, kamrájába kerül.

Aki veszi a fáradságot és végigkísér egy-egy ilyen szemlét, de csak akár tesz egy nagyobb sétát pl. az Újszőlőben, azt tapasztalhatja, hogy ez a fajta tevékenység felüdülés testnek-léleknek, és nem mellékesen saját termésű zöldség-gyümölcs kerülhet a család asztalára egész évben, szinte bio minőségben. És még egy fontos dolog: az értékek átadása konkrét és tudás, ismeret formájában a gyerekeknek, unokáknak, hogy egyszer majd ők is folytathassák és tovább adhassák a megszerzett tudást. Mert csak így kerek a világ.

(erzsé)

 

Hajdúnánás volt a díszvendége a III. Vámospércsi Hajdú Napoknak

Vámospércs, a legkisebb hajdúváros ebben az esztendőben június 30-a és július 2-a között harmadik alkalommal szervezte meg a Vámospércsi Hajdú Napokat, amelyen a díszvendég Hajdúnánás volt. A hagyományteremtés szándékával létrejött program célja nem más, mint a hajdú identitás megőrzése, a hajdúvárosok közti kapcsolat erősítése.

Kisebb vásári forgatag fogadta a Vámospércsre látogatókat június 30-án délután.

Ekkor kezdődött ugyanis a III. Vámospércsi Hajdú Napok rendezvénysorozata, amelyet a szervezők idén is három naposra terveztek, s amelynek díszvendége Hajdúnánás volt. Mint a megnyitóból is kiderült, a legkisebb ősi hajdúfészek ezzel a fesztivállal is erősíteni szeretné a hajdúvárosok kapcsolatát, ébren tartani, őrizni a pásztori múltat, Bocskai fejedelem máig ható hagyatékát. A rendezvény első napjának délutánján a megjelent polgármesterek egy talk show – színpadi beszélgetés keretében meséltek arról, szerintük mit is jelent a hajdúidentitás, a hajdúmúlt, hogyan is értelmezzük mindezt a 21. század elején, milyen az egykori legendás hajdútelepülések közötti együttműködés, kapcsolat.

Ménes Andrea, Vámospércs polgármester asszonya elkötelezett híve a hajdú gyökerek, a hajdú identitás ápolásának. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt év őszén csatlakoztak a Bocskai Korona fizetőeszközt használó településekhez, és mint mondta, igyekeznek a hétköznapok során az emberek közötti jó kapcsolatokat létrehozni, a meglévőeket erősíteni. Fontos kérdésként merült fel; mitől hajdúváros egy mai hajdútelepülés? Mit őriz e táj népe abból a veretes hagyatékból, amely néhány száz éve még napias gyakorlat volt. A kérdésekre több válasz is elhangzott, de talán a legalapvetőbb az az értékrendszer, az a megtartó erő, ami több mint 400 éven át nem hagyta elveszni a hajdúkat, a hajdúságot. Ilyen értéket képvisel pl. a Nánási Portéka, az egyre erősödő Helyi Sajátosságok, vagy éppen a már említett Bocskai Korona, amelyek természetesen itt is bemutatkoztak, a vendégek ismerkedhettek a nánási ízekkel, megcsodálhatták a szalma, bor, nemez, és egyéb kézműves termékeket és szerencsekerék forgatással még nyerhettek is.

A polgármesterek hajdú-talk showja után a hajdúnánási művészeti csoportok közel egy órás műsorral szórakoztatta a nézőket. A fellépést az Aranyszalma Ifjúsági Néptáncegyüttes kezdte, majd őket követte a Nívó-díjas Szalmakalap Citera Együttes, akik nagy sikerrel mutatták be erre az alkalomra összeállított népdalcsokrukat. A nánási fellépők sorát a Hajdúnánási Nóta, Népdal és Tánckedvelők Egyesülete, azaz az NNTE zárta, akik több fergeteges nótacsokorral is elkápráztatták a közönséget, és valószínű a zene, a nóta is erősítette az együvé tartozás érzését.

HNU

 


2. oldal / 156


www.honlapbolt.net
2010