Hírek, események

Búcsúzom, kedves Sándor!

2011. március 16-án este fél tizenegy körül autóbalesetben vesztette életét az M3-as autópálya 42-es kilométerénél Arnóth Sándor Püspökladány polgármestere, országgyűlési képviselő. A balesetben a sofőrje, és a balesetet okozó autó vezetője is életét vesztette.
Búcsúzzunk tőlük méltó tisztelettel!

 

Újra kell gondolni az iskola-fenntartói feladatokat

Elkerülhetetlennek tartja az iskola-fenntartói feladatok újragondolását az új közoktatási koncepcióban Debrecen fideszes polgármestere.

Bővebben...
 

"A közigazgatásnak ki kell szolgálnia a magyar társadalmat!"

A korábbiakhoz képest nyitottabbnak, érthetőbbnek, szerethetőbbnek kell lennie a közigazgatásnak, amelynek ki kell szolgálnia a magyar társadalmat - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára a tárca szombati nyílt napján tartott előadásában.

Bővebben...
 

Törvény sértett Gyurcsány cége?

Miközben Gyurcsány Ferenccel kapcsolatosan egy telekcsere nyomán kutakodik az elszámoltatásért felelős miniszterelnöki megbízott - s talán az ügyészség is -, a múlt hét péntekén egy másik csere kapcsán tett feljelentést Léhmann György ügyvéd a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettesek ellen, de kétségkívül Gyurcsány Ferenc üzleti ügyleteivel összefüggésben - írja a Magyar Hírlap.

A csere időpontja 2001. január 31., tárgya pedig szoros összefüggésben van az Ajka környéki iszapkatasztrófával és a volt kormányfő üzletszerzésével a Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Rt.-ben - közölte a lap. Az akkoriban még csupán az üzleti életben szorgoskodó, bár a politikával már kacérkodó Gyurcsány üzleti ügyeit a Budapest (Szalay u. 4.)Mosonmagyaróvár (Timföld u. 1.)Luxemburg (Boulevard Royal 22.) Bermuda-háromszögben intézte - áll a cikkben.

Alapos a gyanú, hogy ezek során az említett napon a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég, az Altus egy tényleges tevékenységet nem végző, tehát fiktív postafiókcégen keresztül törvénysértő módon szerezte meg a Motim részvényeinek több mint negyven százalékát - mondta a lapnak az iszapkatasztrófával összefüggésben az ágazat privatizációs szerződéseit firtató siófoki ügyvéd.

Léhmann György azt is valószínűsíti, hogy a csere során adózási és más problémák elkerülése végett állították be úgy a tranzakciót, mintha egyenlő értéken egy egyszerű csere történt volna két cég üzletrésze, illetve részvénycsomagja között. Csakhogy ez a két érték úgy viszonyul egymáshoz, mintha valaki egy az egyben elcserélné a Parlament épületét egy vályogházra - jelentette ki. Ezért ez a szerződés - Léhmann álláspontja szerint - az alkotmányba is ütközik, ezért nem egyszerűen semmis, hanem nem létező szerződés. Jogállamban ugyanis törvénysértésre nem lehet jogot alapítani, pontosan úgy, ahogyan tolvajtól nem lehet törvényesen lopott autót vásárolni - fejtette ki a feljelentő.

Léhmann György a számviteli fegyelem megsértése miatt is feljelentést tett a volt miniszterelnökkel szemben a Legfőbb Ügyészségen - írta a lap.

 

Bűnök, még bűnhődések nélkül

"A székházban lévő rendőrök 00.42-kor elhagyták a székházat – „a nagy füst és könnygáz miatt”Orbán Viktor miniszterelnök az új kormány hivatalba lépése után közvetlenül megbízást adott Balsai István képviselőnek – mint miniszterelnöki megbízottnak – a 2006. szeptember 17. és október 24. között „Budapesten történt brutális, jogellenes események vizsgálatára, a politikai és büntetőjogi felelősök azonosítására.”

Ezzel párhuzamosan Gulyás Gergő vezetésével országgyűlési albizottság is folytatott vizsgálatot – ők elsősorban a tévészékház ostromának körülményeit vizsgálták.

Balsai István 2010. október 19-én terjesztette elő részjelentését a történtekről.

Megdöbbentő részletek

A hatalmas adattömeg átvizsgálása, több rendőri vezető személyes meghallgatása után az eddigi vizsgálatok megdöbbentő, ismeretlen részleteket tártak fel.

A részjelentés az események vizsgálatát – nagyon helyesen – az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával kezdi. A beszéd egy megnevezett vezető tisztségviselő páncélszekrényéből került a Magyar Rádióhoz a hangfelvétel feljavítására. Innen motoros futárok vitték az elektronikus és az írott sajtó szerkesztőségeibe, s elektronikus úton eljuttatták több külföldi képviseletünkre is. A nyilvánosságra hozatal tehát nem volt „illegális”, s több MSZP-s politikus szerint a miniszterelnök érdekében állhatott a nyilvánosságra hozatal.

A következő, megdöbbentő megállapítás, hogy ezután a nemzetbiztonsági szervek háromszáz fizetett ügynökét kivezényelték a közterületi tömegesemények helyszínére, informálódás és az események alakításának szándékával. Hogyan?

Lehet, hogy a tévészékházat fizetett ügynökök ostromolták? A romagyilkosságok kapcsán már elhangzott, hogy az egyik gyanúsított – aki ügynök volt – megbízásból figyelte a másik romagyilkosságban gyanúsítottat, aki épp ostromolt.

Hol élünk?

A további események vizsgálatánál percre pontosan megállapítható, hogy a 2006. október 23-i véres eseményeknél melyik rendőri egység hol tartózkodott, s ki volt a parancsnoka.

Az országos rendőri vezetők egybehangzóan mondták el, hogy őket kikapcsolták az eseményekből, s a helyszínen lévő parancsnokokat a volt budapesti rendőrfőkapitány irányította. Hasonlókat állított az igazságügyi és rendészeti miniszter s államtitkára is – holott ők sem lehettek volna kikapcsolhatók a folyamatokból.

Akkor ki irányította a volt budapesti rendőrfőkapitányt?

Térjünk vissza azonban a tévészékházhoz. A történteket elemezte a Gönczöl-bizottság, melynek működését erős kritikával illette a Herczegh Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János volt alkotmánybírókból álló jogásztestület. Megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra a Gulyás Gergely vezette parlamenti vizsgálóbizottság nyilvános ülé­sein is. De foglalkozott a történtekkel az Ignácz István rendőrtábornok vezette vizsgálóbizottság is. Íme a Balsai-bizottságtól s a fenti három forrásból néhány adat:

A székházat 50–100 fős „kemény mag” ostromolta, s ehhez csatlakozott 100–200 fős „szándékerősítő” mag. Megállapítható, hogy az 50–100 „agresszív rendbontóval” szemben a környéken és a tévészékházban 378 rendőr tartózkodott. („Hol volt itt a tömeg túlereje?” – teszi fel a kérdést a három volt alkotmánybíró.)

Az irányítás rendje megbomlott – írja az Ignácz-féle jelentés –, hol­ott a helyszínen tartózkodott az országos rendőrfőkapitány helyettese és a budapesti rendőrfőkapitány.
A Kossuth téren lévő parancsnoki állomány többször kezdeményezte, hogy egységeik a helyszínre menjenek, de ezt elutasították.

A székházban lévő rendőrök 00.42-kor elhagyták a székházat – „a nagy füst és könnygáz miatt”. („Hogy került ez az épületbe?” – kérdik az alkotmánybírók.) Ezzel a székház dolgozói védtelenül maradtak. Ekkor a lépcsőn tartózkodott egy rendőr alezredes civilben és az a civil személy, aki átvezette a tüntetők egy csoportját a Kossuth térről. (Kérdés, miért kellett átmenni a „petícióval” az MTV székháza elé, mikor a Kossuth térről élőben közvetített a Hír Tv, ahol valószínűleg gond nélkül leadták volna a szöveget.)

A Gönczöl-bizottság megállapította még, hogy szeptember 23-án az FTC–Tuzsér-mérkőzés után a rendőrök „átkísértek 200 szurkolót a Kossuth térre”. (Ez igencsak meglepett. Voltam néhány FTC-meccsen, és ha utána egy csoport „randalírozott” az utcán, azonnal feloszlatták a rohamrendőrök. De ha a Gönczöl-bizottság írta, biztos igaz. Számomra mégis nagy meglepetés, hogy a szurkolói hírhedt „kemény mag” rohamrendőri díszkísérettel vonulhatott a Kossuth térre. Előfordulhatott ez máskor is?)

Megalázó bánásmód

A Rebisz parancsnokának elmondásából tudjuk, amikor a székház hátsó bejáratához érkezett, őrizetlenül hagyott, nyitott rendőrségi autót talált, tele töltött fegyverekkel. Az őrizetlen autó zárját ő tette tönkre, hogy ne lehessen bárkinek hozzájutni a töltött fegyverekhez.

Ne felejtsük el – erre a három jogász is felhívja a figyelmet –, hogy „a következő napokban rendőri egységek járták a várost, s nemcsak a kis létszámú tüntető csoportokat verték széjjel, hanem békés járókelőket is súlyosan bántalmaztak, velük megalázóan bántak, és összeverve rendőrautókba tuszkolták őket”.

Így érhetünk el 2006. október 23.-hoz. A Balsai-részjelentés teljesen pontosan, azonosíthatóan megállapítja, hogy a Kossuth tér–Bajcsy Zsilinszky út–Alkotmány utca környékén sok száz rendőr tartózkodott, meghatározott parancsnokok irányítása alatt. A Corvin mozitól a Kossuth tér felé igyekvő tüntetők megtámadták a rendőrkordont 15 óra 15 perckor. Akkor még különösebb következmény nem volt. A Fidesz több százezres, teljesen békés megemlékezése 16 órakor kezdődött az Asto­riánál. A rendőrök nem zárták le a rendezvényre vezető Károly körutat, sőt a tüntetőket a békés rendezvény felé szorították. Ezért a tüntetők keveredtek a teljesen békés megemlékezőkkel. A Fidesz-rendezvény 17.45-kor ért véget, pontosan ekkor adták ki a parancsot a lovas rohamra és a tömegoszlatásra.

A többit ismerjük. Kardlapozás, gumilövedék, vízágyú és könnygáz. Teljesen pontos kimutatás van a felhasznált lőszerekről. Eszerint kilőttek ezen a napon összesen 1164 könnyfakasztó gránátot, 995 gumilövedéket s 581 granulátumos vadásztöltényt. A gumilőszer kilövéséhez használt vadászfegyverek nem voltak a rendőrségnél rendszerbe állítva.

Gyurcsány politikai bukása

Balsai István megállapítja az elfogott személyekkel szembeni eljárások törvénytelenségeit is.

Az események során 147 személyt vett a rendőrség őrizetbe, akiknek előzetes letartóztatását az ügyészség kezdeményezte, majd ezt elsőfokú bíróság elrendelte. Előfordult, hogy egyszerre, egy ügyben 19 személyt helyeztek előzetesbe, kizárólag rendőri okirat alapján úgy, hogy semmi személyes bizonyíték nem volt. A 147 személyből 144 személyt a Fővárosi Bíróság szabadlábra helyezett, vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta az előzetes letartóztatást. (Így több napig voltak sokan ártatlanul lefogva, miközben többeket súlyosan bántalmaztak, kínoztak, megaláztak.)

Az eljáró rendőrökkel, hibázó ügyészekkel és bírókkal szemben lényegében semmilyen jogerős elmarasztalás nem történt.

A jelentés részletesen foglalkozik „Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségének vizsgálatával”. A politikai felelősségről ma már felesleges beszélni, ennek megállapítása megtörtént az emberek részéről a 2010. évi választásokon. A volt miniszterelnök politikailag megbukott.

Érdekesebb a büntetőjogi felelősség. A jelentés részletesen vizsgálja Gyurcsány szerepét az eseményekben, s összességében megállapítja, hogy az „alapos gyanú” fennáll a büntetőeljárás megkezdéséhez. A Balsai-bizottság azonban nyilván nem nyomozó hatóság – eszközei sem voltak a nyomozáshoz –, ezért azt mondja ki, „a volt miniszterelnök … jogi felelőssége pártatlan, objektív eljárásban, de minden törvényes lehetőséget felhasználva vizsgálandó”.

Az eljáró rendőri vezetők, rendőrök cselekményét viszont – nyilván a bizottságban részt vevő nagy tapasztalatú, volt legfelsőbb bírósági büntetőbíró, Völgyesi Miklós segítségével 14 súlyos bűncselekményben határozza meg a bizottság, melyek vizsgálata eddig nem történt meg. Ezek elévülése még nem következett be. A bizottság szerint az elfogások és fogva tartások is katonai és közvádra üldözendő bűncselekmények halmazát valósították meg.

Mi várható a jövőben?

A Balsai-bizottság részjelentést terjesztett elő. Fontos adalékot jelentenek majd a nemzetbiztonsági szervektől beérkező adatok. Ki volt a háromszáz fizetett ügynök, aki jelentett az eseményekről? Ennek tisztázása a politikai vezetéshez való közvetlen kapcsolatot is megmutathatja, hiszen az ügynököket is valaki irányította.

Ügyészi kulcskérdés

Úgyszintén rendkívül fontosak a mobiltelefonok cellainformációi is, hiszen a vezetők így tartották a kapcsolatot. A beszélgetések tartalma nem állapítható meg, azonban az tisztázható, ki, mikor, kivel, és honnan beszélt.

Ha ezt a két adatcsoportot tisztázzák – esetleg újabb meghallgatásokkal –, belátható időn belül elkészülhet a Balsai-bizottság végleges jelentése, melyet a tervek szerint az új legfőbb ügyészhez kívánnak megküldeni.

Ezért kulcskérdés, ki lesz az új legfőbb ügyész. Nem felejtjük, hogy a kilencvenes években a politika szándéka szintén egyértelmű volt az ’56-os sortűzügyek feltárására és a felelősség megállapítására; ezt az évtized ügyészségei akadályozták meg. (Strausz János, a salgótarjáni sortűz tárgyalóbírája mondta, mikor megkérdezték tőle, hogy a parancsot kiadók s a politikai vezetők felelősségét miért nem vizsgálta: „Csak azt ítélhetem el, aki ellen vádat emeltek.”)

Maga a Balsai-bizottság is nagyon élesen elítélte a 2006-os ügyekben eljáró ügyészségeket.

Mint a kártyavár

Ezen események felderíthetők pontosan, ha megvan hozzá a politikai és az igazságszolgáltatási akarat. Példaként gondoljunk csak a nürnbergi perekre. A második világháború után nemcsak SS-katonákat és kápókat ítéltek el, hanem biztos módon bizonyítani lehetett a politikai vezetők felelősségét is.

Hivatkozhatunk a Watergate-ügyre is vagy a jogállamok számos politikai vezetőjének jogi felelősségét is megállapító ügyekre (például Kohl kancellár vagy Netanjahu esetére). Hasonló az ilyen ügyek vizsgálata egy kártyavár összedőléséhez. Ha csak egy lapot veszünk ki a várból, az egész megmarad, csakúgy, ha a tetejéről veszünk le kettőt. De ha több lapot veszünk ki, biztos összedől a kártyavár.

A Balsai István vezette bizottság eddig betöltötte feladatát, a politika ismét bizonyította elszántságát az események feltárására, a felelősség megállapítására.

(Megjegyzendő, hogy a három alkotmánybíró összegzésében is szerepel: „Megtorlásra, a testi épséget, integritást, méltóságot sértő magatartásra senkinek nincs joga, nem is lehet szüksége, sem felhatalmazása, sőt mentsége sem.”)

A feladat, a megoldás felelőssége ezután az igazságszolgáltatási szervekhez kerül át.

Kérdés, felnőnek-e a feladathoz, hivatásukhoz, vagy ugyanúgy csődöt mondanak, mint az elmúlt hatvan évben számtalanszor.

 


153. oldal / 164


www.honlapbolt.net
2010